A világ legmagasabban fekvő szőlőültetvényei – Argentína

Akárcsak Chilében, Argentínában is nagyon fontos szerepet játszik az Andok jelenléte. Az „argentin oldalon” azonban egy kicsit másképpen hat a hegység a klímára, mint Chile esetében. A hatalmas hegyvonulat ugyanis nem igazán engedi át az óceán – tehát Chile – felől érkező, csapadékot hozó légtömegeket Argentínába, így szinte „sivatagos” körülmények között növekszik a szőlő. Engedélyezett viszont az öntözés, amelyet az Andok olvadó hótömege, gleccserei, valamint lezúduló vízfolyásai biztosítanak. Szőlőültetvények nagyon magasan, akár 3000 méter tengerszint feletti magasságban is teremnek, tehát itt találjuk a világ legmagasabban fekvő ültetvényeit, de körülbelül 1000 méteres magasság az általános Argentína szőlőültetvényei esetében.

A két legjelentősebb argentin borrégió: Mendoza és San Juan

Argentína első számú borvidéke Mendoza. Az egész országban termelt bor mennyiségének jelentős részét, mintegy kétharmadát itt készítik. Hatalmas kiterjedésű borvidék, mely öt különböző régióra oszlik. Éppen ezért mind klimatikus adottságok, mind pedig szőlőfajták tekintetében nagyon változatos. A leginkább kiemelendő a Malbec – amely adott esetben kifejezetten öreg tőkéken terem – és a Cabernet Sauvignon fajta.

Argentína második legnagyobb és legjelentősebb borvidéke San Juan, ahol szintén kékszőlőfajtákkal, és ezáltal vörösborokkal találkozhatunk túlnyomórészt – így a már említett Malbec-kel vagy a Cabernet Sauvignon-nal –, de a Syrah is nagyon szép borokat eredményez ezen a vidéken. Fehérbort adó fajta is fel-felbukkan errefelé, méghozzá az Argentínában őshonos szőlőfajta, a Torrontés.

Az Atlanti óceán hatása alatt – Uruguay

Argentína szomszédjáról, Uruguay-ról talán nem is gondolnánk, hogy jelentős lehet bortermelés szempontjából, pedig bizony komoly mennyiségben készülnek itt is borok. A klíma – köszönhetően az Atlanti-óceán hatásainak – itt már egészen más, mint akár Chilében, akár Argentínában. A páratartalom magasabb, inkább nedvesebb és forróbb az éghajlat, viszont az óceán felől érkező frissítő levegő is átjárja, és hűti az ültetvényeket. A nedves légtömegek hatására több a csapadék is, így itt nincs szükség öntözésre, viszont a magas páratartalom miatt érzékenyebbek a szőlők a különböző betegségekre. Gyakoriak az éjszakai szüretek, hiszen adott esetben rendkívül magas a nappali hőmérséklet.

Az uruguay-iak nemcsak készíteni, de fogyasztani is szeretik a bort, meglehetősen magas az egy főre jutó borfogyasztás. A legismertebb szőlőfajta a vörösbort adó Tannat, amelyet házasítanak is bordeaux-i fajtákkal, amely Franciaország délnyugati részéről származik. Ezen kívül Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Malbec, Merlot, sőt, Gamay, Barbera, vagy akár Nebbiolo fajtákat is telepítettek, de a meghatározó fajta mégis a Tannat maradt Uruguay fajtaösszetételében. Uruguay ezen kívül fehérborokat is szép számmal készít, így például Chardonnay, Pinot blanc, Viognier, vagy Sauvignon blanc fajtákból is.

A legnagyobb bortermő körzetek és a szőlőültetvények legnagyobb része a fővárostól, Montevideótól nem messze találhatók, nagyon változatos talajtípusokon, az agyagtól az üledékes, homokos, kavicsos talajokig.