A Neszmélyi borvidék

A kelet-nyugati irányban hosszan elnyúló borvidék korábban – a két körzetre, vagyis Ászárra és Neszmélyre utalva – Ászár-Neszmélyi borvidék néven szerepelt, a mai hivatalos elnevezése azonban Neszmélyi borvidék. A két körzet talajtípusban azonban mindenképpen „elkülönül”, hiszen az ászári körzetben a lösz mellett túlnyomórészt inkább agyagbemosódásos barna erdőtalaj a jellemző, a neszmélyi körzet szőlői pedig lösz, mészkő, dolomit és homokkő talajon teremnek. A klimatikus viszonyok kedvezőek az ültetvények számára, hiszen északról a Duna határolja a borvidéket, amely sajátos mikroklímát biztosít a régiónak. A borvidék dombvidéki jellege és kicsit nedvesebb-hűvösebb klímája kedvez a finom savtartalmú, zamatos aromaprofilú borok készítéséhez is.

A borvidék fajtái között inkább a fehérborszőlő a hangsúlyos, megtalálható itt ugyanúgy a Chardonnay, a Szürkebarát, az Irsai Olivér, a Cserszegi fűszeres, mint például a Sauvignon Blanc vagy a Királyleányka is.

A Pannonhalmi borvidék

Ha a Pannonhalmi borvidékre utazunk, először egészen biztosan a borvidék ezeréves monostori szőlő- és borkultúrájának középpontját, a Szent Márton-hegyen magasodó főapátság épületét pillantjuk meg. Maga a borvidék azonban a környező kis településeket is magába foglalja, a magas mésztartalommal rendelkező homokos lösz talajokon jól érzi magát a szőlő. A talajadottságok miatt jellemzően jó savszerkezetű, gyümölcsös fehér-, rosé- és vörösborok készülnek. Mivel a borvidéken észak-nyugati a jellemző szélirány, a légmozgás jól átszellőzteti az ültetvényeket, így ritkábbak a szőlőbetegségek. Kiegyenlített időjárási körülmények jellemzik a borvidéket, a fagy sem veszélyezteti az ültetvényeket, a csapadék eloszlása pedig egyenletes.

A borvidék engedélyezett szőlőfajtáinak sorában jelenleg 22 fehér- és 8 kékszőlőfajta szerepel. Köztük a borvidéken legelterjedtebb fehérszőlő, az Olaszrizling, de a Rajnai rizling, valamint kékszőlők közül a Pinot Noir is kedvelt fajta az ültetvényeken.

A Soproni borvidék

A Soproni borvidék magán Sopron városán és környékén kívül a Fertő-tó körüli településeket is magába foglalja, sőt, a távolabb eső Kőszeg és környéke, valamint az Ausztriába átívelő Vas-hegy itthoni települései is ide tartoznak. Talajára nézve a borvidék változatos, barna erdőtalajok, löszös, valamint agyagtalajok váltakoznak, de magas a pala-, mész-, kvarcitköves területek száma is. Ugyanez a változatosság mondható el a borvidék klímájára is, hiszen a szubalpin, hűvösebb klímától kezdve a kontinentális hatásig, sőt, a Fertő tó partjának jellemző egyedi, szubmediterrán mikroklímájáig sokféle adottsággal rendelkezik. Gyakori a légmozgás és a csapadék is, nem véletlenül tartja a mondás: „Sopronban vagy esik, vagy fúj, vagy harangoznak.”

Legfontosabb fajtája a borvidéknek a Kékfrankos, de a vörösborhangsúly mellett a fehérborok, a rosék, valamint a pezsgők is helyet kapnak a borvidék szortimentjében.