Egy palack a kedvenc borodból sok esetben megoldást jelenthet egy hosszú, fárasztó munkanap után. Jobbnál jobb írások kapcsán találkozhatunk a fenti – alapvetően teljesen igaz – állítással. De mi is van abban az esetben, ha nem csak egy fárasztó munkanap kapcsán jutna eszünkbe megbontani egy kellemes palack Dubicz bort? Alkalom szüli a megfelelően kiválasztott bort. Lássuk hát, mikor, melyik a legszerencsésebb választás. (tovább…)

A bort, mint „táplálékkiegészítőt” évszázadok óta jótékony hatású nedűként tartják számon – természetesen csakis a megfelelő mennyiségű és minőségű fogyasztás ellenében. A 14-15. század folyamán a tisztítatlan folyóvíz helyettesítésére is szolgált, emellett pedig gyógyitalként is jelen volt az akkori kórházak, ispotályok falai között. Több száz oldalt is tele lehetne írni a megfelelő borfogyasztás nyomán mérhető értékekből. De lássuk, hétköznapi, átlagos borfogyasztóként mire is használhatjuk gyógyírként a mértékkel fogyasztott nedűt! (tovább…)

Ünnepelnél, de nem tudod pontosan mivel is? Születésnapra készülsz? Netán házassági évforduló van kilátásban? Nem minden jeles alkalomhoz passzol ugyanaz a borfajta, sőt, esetenként az alkalom báját is jelentősen tudjuk emelni egy-egy jól megválasztott palackkal. (tovább…)

Bizony akárcsak mi, emberek, a szőlőnövény is megbetegedhet, és csakúgy, mint a mi esetünkben, ezeket a betegségeket is különböző gombák, vírusok és baktériumok okozzák. A szőlőültetvényeket a természetben élő különböző rovarok és kártevők sem kímélik, így ellenük is szükséges védekezni, hogy megóvjuk a szőlőtőkék és termésük egészségét. Nézzük, melyek a szőlő legrettegettebb betegségei. (tovább…)

Mióta csak az emberiség bort készít, a világ bármely pontján előfordulhatnak olyan borok, amelyeket kisebb-nagyobb mértékben „feljavítanak” annak érdekében, hogy azok finomabbak és tetszetősebbek – ezáltal kelendőbbek – legyenek a fogyasztók számára. A borok készítésének szabályozásával és a borhamisítás fogalmának részletes meghatározásával azonban ezek az esetek már könnyebben beazonosíthatók és szankcionálhatók, így egyszerűbb annak meghatározása is, hogy mi számít borhamisításnak, és hogyan is történik mindez. De miből vehetjük észre, egyáltalán észrevehetjük-e, hogy a bor hamisított? (tovább…)

Amikor egy borral találkozunk, az első hatást a palack formája, színe és a címke, illetve a zárókapszula összhatása, megjelenése gyakorolja ránk. Azonban nemcsak emiatt választanak a pincészetek „csomagolást”. Sokféle palackformával találkozhatunk, hiszen teljesen más az „igénye” a különböző típusú és stílusú boroknak. Nézzük, melyek ezek! (tovább…)

Amikor többféle bort kóstolunk vagy fogyasztunk – legyen az akár egy fesztiválon, egy vacsorán vagy egy baráti borozgatáson –, nem mindegy, hogy azt milyen sorrendben tesszük. A borszakértőknek könnyű dolguk van, hiszen ők „látatlanban”, azaz kóstolás nélkül, csupán a bor fő adottságainak – évjárata, maradékcukor-tartalma, származási helye, készítésének módja, valamint a felhasznált szőlőfajta vagy szőlőfajták – ismerete alapján máris tudják, várhatóan milyen az adott palack tartalmának ízvilága és felépítése, és a sorrendet is könnyedén felállítják. Nem kell azonban azoknak sem kétségbe esniük, akik nem ennyire „dörzsöltek” a borismeretben. Néhány alapszabály figyelembevételével ugyanis kialakítható a megfelelő kóstolási sorrend.

 A szín

Amikor kóstolási sorrendet állítunk fel, a legelső, amit figyelembe kell vennünk, a borok színe, tehát, hogy az adott bor fehér, rozé vagy vörös-e. Ez még azonban korántsem elegendő a megfelelő besoroláshoz, hiszen például a fehér- és vörösborokon belül is léteznek merőben eltérő stílusok, sőt, a fehérborok stílusa mozog a legszélesebb skálán. Mindenesetre jó kiindulási pont, ha szétválogatjuk először a fehér-, a rozé-, valamint a vörösborokat, illetve – ha van a tervezett borsorban –, a buborékos tételeket.

A buborékos tételektől és a fehérboroktól kezdve haladjunk a vörösborok, az egyes színeken belül pedig mindig a „vékonyabb” boroktól induljunk a testesebb, nagyobb beltartalmúak felé. A fiatalabb borok színe eltérő a fehérborok és a vörösborok esetében: míg a fehérborok árnyalata az idő múlásával sötétedik és mélyül, addig a vörösborok esetében pontosan fordítva van, vagyis a fiatal vörösek mély tónusúak és élénk színűek, az idősebbek pedig világosodnak, „fakulnak” koruk előrehaladtával.

Száraztól az édesig

Ahogy például az ételek elfogyasztását sem a desszerttel kezdjük – hiszen egyrészt az édes íz teljesen „letompítaná” az ízlelőbimbóinkat minden más, további íz befogadására, másrészt el is telítene –, úgy a borok kóstolási sorrendjében is minden esetben a száraztól az édes felé haladjunk. Ha nem vagyunk birtokában a bor analitikai adatainak, tehát, nem tudjuk pontosan, hogy mennyi a maradékcukor-tartalma, semmi gond, a címkén minden esetben feltüntetik, hogy az adott bor száraz, félszáraz, félédes vagy édes-e.

Fiatalabbtól az idősebb felé

Fontos szempont egy bor esetében a kora is. Érdemes tudni, hogy mennyi idősen milyen a bor, és ezt is figyelembe venni a borok sorrendbe állításakor. Inkább a fiatalabb évjáratú borokkal indítsunk, és az idősebb, érettebb borokkal fejezzük be a kóstolást.

Reduktív vagy hordós érlelés?

Érdemes annak is utánajárnunk, hogy az adott bor reduktív vagy hordós érlelésű-e. Ezt bátran megkérdezhetjük akár magától a pincészettől is, hiszen nem mindig szerepel ez az információ a címkén. A kóstolási sorrendben mindig a reduktív – tehát könnyed, laza, lendületes – borokat vagy a gyöngyözőborokat helyezzük a sor elejére, a végére pedig a hordóban érlelt, testesebb felépítésű, markánsabb ízvilágú tételeket. Léteznek részben reduktív, részben hordós érlelésű borok is, ezeket a sor közepére illesszük be.

Kivétel erősíti a szabályt!

Természetesen a fentiek csak iránymutató vonalak a kóstolási sorrend kialakításához, és mivel a borok világa szerencsére sokszínű és változatos, mindig akadnak kivételek. Egy bornál sok tényező befolyásolhatja az ízt és a felépítést, de az évjárati sajátosságok, a borvidéki adottságok, az adott szőlőfajta, vagy a magas alkohol-, illetve extrakttartalomból eredő édesség érzet is felülírhatja a sorrendet. Kísérletezzünk bátran, előbb-utóbb rákapunk majd a megfelelő kóstolási sorrend ízére!

A legizgalmasabb, egyben a legtöbb munkával járó időszak borászatunk életében a szüret. Ekkor válik ugyanis „kézzelfoghatóvá” az egész éves munkánk gyümölcse, maga a szőlőalapanyag. Mindez egy rendkívül sokrétű, szervezett csapatmunka, és nem csupán a fürtök levágásából áll, hanem az alapanyag gyors szállításából és feldolgozásából is. De mikor indulhat el a szüret – azaz mikor kerül szüretelhető állapotba a szőlő? (tovább…)

A borkészítés folyamatában a szüretet követően először mustként, majd murciként találkozunk „folyékony formában” a szőlővel. A két kifejezés nem ugyanazt takarja, hiszen a bor életében két, egymást követő állapotról van szó. De mi is történik a borral ezen a két ponton, és mi a különbség a két kifejezés között? (tovább…)

Ahogyan a borfogyasztási szokások esetében, úgy a borvásárlás során alkalmazott metódusoknak is megvannak a maga saját trendjei. Ma már más szempontok szerint választunk jó minőségű palackokat, mint tíz évvel ezelőtt. Lássuk, melyek a borvásárlás legújabb szabályai! (tovább…)