Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Már több, mint egy évtizede azon dolgoznak a hazai borászok, hogy a magyar olaszrizling a nemzetközi piacon is fel tudja venni a versenyt a környező országok hasonló boraival. Tavaly például új marketing és branding ötlettel is előrukkoltak a balatoni borvidék borászai.
Az olaszrizling jó hírnevének helyreállítása mellett sok érv elhangozhat. A pár évtizede csak fröccsbornak titulált ital ma már az egyik legjellegzetesebb hazai termékünk és minősége alapján is megérdemelné a nagyobb elismerést, a magasabb árkategóriát és nemzetközi sikereket. Csakhogy déli szomszédaink sokkal jobbak voltak a brandingelésben, így az olaszrizling horvát elnevezése, a graševina immár ismert és elismert Európában. Tegyük hozzá, ők se most találták ki a nevet, évszázados hagyománya van a használatának. Teljes régiókat jellemez, ahol a fajtaválaszték legalább felét teszi ki, legkevesebb 6-8000 hektár van belőle óvatos becslések szerint is.
Mivel az olaszrizling sem nem olasz, sem nem rizling, ezért tavaly három borász szervezet, a Balatoni Kör, a Rizling Generáció és a Csopaki Kódex pályázatot írt irt ki arra, hogy mi is legyen az olaszrizling új neve, mely külföldön is jól hangozhat és a magyar termékeket élesen elválasztja a versenytársaktól a polcokon. Ötvennél is több ötlet érkezett mint például: Olasz, olas, oriz, oris, nemes, nobilis, pannon, pannon nemes, pannonier, kárpát, carpat, carpat blanc, kárpát blanc, hunor, magor, magorka, rezeda, rizola, orient, solaris, pannobilis, monarch, monarchia, duna, istros, ister, balaton, pelso, opalin, mandolin, mandulina, mandula, mandola, rezedli, rezedium, iris, balaton zöldje.
A kezdeményezés eleinte megosztotta a borásztársadalmat. A támogatók szerint a „pontosabb” elnevezés leginkább a külföldi fogyasztók miatt lenne fontos, a rizling hallatára a legtöbben ugyanis a rajnai rizling szőlőfajta borainak a jellemzőjét keresik a magyar olaszrizlingben is. Ugyanezen okokból a hazánkban uralkodó fajta nem igazán eladható külföldön. A névváltoztatást ellenzők azzal érveltek, hogy a bor nagy részét a magyar fogyasztók isszák meg, ők pedig már megszokták az elnevezést, sokba kerülne átállítani a fejekben, hogy ezután a kedvenc borukat más néven kell keresni.
A nagyszámú javaslat közül végül nem egy, hanem három, szakmailag a legmeggyőzőbb nevet továbbították az UPOV-nak, ezek pedig a következők:
- Oris
- Nemes
- Mandola
Az UPOV egy nemzetközi szervezet, melyhez szinte a világ összes országa csatlakozott, célja pedig a növények jellegének, nevének jogi védelme. Egyszerűen úgy lehetne fogalmazni, hogy szabadalmi hivatal növénynemesítők részére.
Az Oris hangzásában utal az olaszrizling névre, annak egyfajta összevonása, de így már nincs benne sem az, hogy olasz, sem az, hogy rizling. A Nemes, az eddig is elfogadott Nemes rizling fajtanévből hagyta el a félrevezető rizlinget, meghagyva azt a szót, amely kifejezi a kezdeményezés fő üzenetét is egyúttal, hogy ez a fajta nem egy tömegbort adó szőlő, hanem magas minőségre képes alapanyag. A harmadik, a Mandola név pedig az olaszrizling borok egyik legmeghatározóbb karakterére, a mandulás ízre utal.
A kérdés csak az, hogy a névváltoztatás megoldaná-e a versenyproblémákat, vagy kellő marketing és oktatás nélkül csak még tovább kuszálná a vevők fejében a zűrzavart. Már egy évtizede is lehetőség volt a Nemes rizling név használatára. Volt, aki próbálkozott is vele, de azt hitték a borról, hogy ez valami gyengébb minőségű. A forgalmazók kérték a termelőket, hogy térjenek vissza az eredeti névre. A rizling szó német eredetije csörgedező, bő levű fajtát jelent, ami áll az Olaszrizlingre.
A névváltoztatás híre sok ember érdeklődését felkeltette, melynek kapcsán szakmai viták is kialakultak a termelők között és ez mindenképpen komoly eredmény. A hazai bortermelők egyre szorosabbra fűzik az együttműködést és ez az ilyen viták során is megmutatkozik. A lényegen azonban nem változtat, a versenyképesség alapja a jó minőségű bor, új branden, egységes képen, melyet a külföldi piacok felé minden borászat betart, csak akkor lehet gondolkodni, ha marketingre és oktatásra is jut elég pénz. Úgy néz ki, egyelőre maradunk az olaszrizling elnevezésnél.