Egy borkóstolón nagyon sok információt hallhatunk a borászatról, magukról a borokról, azok készítési módjáról, a szőlőterületekről, a borvidékről, a fajtákról, és a sor még hosszan folytatható, hiszen a bor témája szinte kimeríthetetlen. Attól függően, hogy mennyire vagyunk járatosak a borok világában, biztosan felmerül néhány olyan téma is, amelyre kíváncsiak vagyunk, így, ha ezekkel kapcsolatban kérdéseink vannak, ne féljünk feltenni a kóstolót tartó szakembernek, vagy borásznak. Nincs rossz, „ciki”, vagy értelmetlen kérdés, hiszen minden egyes információ fontos a borral kapcsolatban, ráadásul szeretik is a borászok, ha a borkedvelők érdeklődők. Nézzünk is néhány olyan kérdést, amely gyakran előfordul borkóstolók alkalmával.

Mátra, 1014, Fríz – Mi a különbség?

A Dubicz Borászat szortimentje három borcsaládból áll, ezzel is kifejezve a három különböző stílusban készült borkategóriát. A Mátra sorozat a hétköznapok friss, illatos, gyümölcsös boraiból állnak, amit bárhol, bármikor kibonthatunk. Ide tartozik az illatos Irsai Olivér, a Muscat Ottonel és a Sauvignon Blanc, a lendületes Olaszrizling, a ropogós savú Kékfrankos Rosé, és a Kékfrankos-Cabernet Franc könnyed vörösbor. Az 1014 sorozat a borászat legkiválóbb, prémium kategóriás, válogatott szemekből, különleges alapanyagból készült borait gyűjti egy csokorba, ahol a vulkanikus jegyek és a hordóhasználat jegyei is intenzívebben megjelennek. Ide tartozik a Hárslevelű, a Chardonnay, a Sauvignon Blanc, a Szürkebarát, és a Cabernet Sauvignon Rosé. A Fríz sorozatba pedig a borászat egyedi borkülönlegességei kerültek, melyek csak a legjobb évjárat legkülönlegesebb tételeiből készülnek. Ilyen a Fríz Hárslevelű, és a Fríz Olaszrizling Barrique.

Hogyan készült?

A borok esetében nagyon fontos tényező, hogy reduktív eljárással, vagy oxidatív módon, tehát hordós érleléssel készült-e, hiszen mindkét eljárás más és más ízt és felépítést ad a boroknak. A lendületes, üde, könnyed borok – mint például a Mátra sorozat tagjai – reduktív módon, vagyis oxigéntől elzártan, acéltartályokban készülnek, így marad meg illatukban és ízükben is az intenzív, gyümölcsös aroma, felépítésükben pedig a könnyedség és a lendület. A hordós érlelés már jóval összetettebb, különlegesebb ízvilágot és szerkezetet ad a boroknak. A Dubicz Borászat egyes tételei is hordós érleléssel készülnek, méghozzá 3 féle barrique hordó – amerikai, francia, és magyar tölgyfahordók – használatával.

Mit jelent, hogy első-, másod-, harmadtöltésű hordó? 

A különböző származású hordók különböző ízeket integrálnak a borokba, de az is fontos, hogy a hordóban hányadszor érlelődik bor. A kádárok a hordókat készítésük során különböző mértékben megpörkölik, így a tölgyfa vaníliás, süteményfűszeres ízvilága még kiegészül például kávés, csokoládés, vagy akár karamellás ízekkel is. Amikor először kerül bor a hordóba, tehát elsőtöltésű a hordó, a benne érlelődő borba sok, és intenzív zamatanyag „oldódik” a hordó dongáiból. Amikor másodszor, vagy harmadszor tesznek bort a hordóba érlelődni, egyre kevesebb és visszafogottabb hordóból származó íz jelenik meg a borban. Fajtától és évjárattól is függ, hogy melyik alapanyag „bírja el” az erőteljesebb hordós érlelést, illetve melyiknek elegendő egy leheletnyi „fűszer”, melyet a hordós érlelés ad. Míg például az 1014 Chardonnay nem első töltésű hordóban érett, addig a Fríz Olaszrizling Barrique első töltésű hordótól kapta meg finom fahordós tónusát.

Mi az, hogy terroir?

Gyakran hallhatjuk a terroir szót borokkal kapcsolatban, méghozzá a bor termőhely-specifikus karakterei, illat- és ízjegyei vonatkozásában. Bár egy adott borvidék borainak jellegzetes ízvilágát rendkívül sok tényező alakítja, a legmeghatározóbb azonban mégis a talaj „ujjlenyomata” a borban. A Mátrai borok esetében ilyen egyedi jegy a vulkanikus eredetű talajképző kőzetek adta speciális ízvilág, illetve felépítés, valamint az agyagos, meszes, löszös rétegek adta savtartalom és zamatgazdagság.

Milyen sorrendben kóstoljunk?

Amikor szakember vezeti a kóstolót, a borok kóstolási sorrendjét ő állítja össze. Azonban ha saját magunk szeretnénk például egy baráti összejövetelre borokat válogatni, és sorrendbe állítani, néhány szempontot figyelembe kell vennünk. Alapvetően a fiatal, tehát a legfrissebb évjáratú boroktól kezdve kóstolunk a régebbi évjáratok felé, fehérborokkal kezdve a rozén keresztül a vörösek felé, és a készítés módját is figyelembe kell vennünk: a reduktív módon készült tételeket követően érkezhetnek a hordós érlelésű borok a poharakba. A maradékcukor-tartalom is fontos: mindig a száraz borokkal kezdjük, és az édes borokkal fejezzük be a kóstolást.

A legjobb azonban ott kóstolni, ahol a szőlő „lakik”, és a bor készül, vagyis magánál a pincészetnél. A Dubicz Borászatnál egy felújított látványpince is várja a borkedvelőket, ahol a közel 1 km hosszú, körbejárható pincében végigkísérhető a borászat 110 éves története is, a kóstolóteremben pedig végigkóstolható a borászat teljes kínálata is.