Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallunk a klímaváltozásról, és annak hatásairól. De nemcsak mi, emberek érezzük ennek jeleit, a mezőgazdaságra – ezen belül a szőlőtermesztésre – is fokozott befolyással bír.

A klímamodellek elemzései alapján az elkövetkező években még szélsőségesebb időjárási viszonyokra figyelmeztetnek a szakemberek – elsősorban nagy hőségekre, az ehhez társuló szárazságra, és a szárazságot időnként megtörő, erőteljes vihartevékenységekre, vagyis a hirtelen, nagy mennyiségben lezúduló csapadékra és jégesőre.

Mint bármelyik más növény, a szőlő esetében is meghatározó, hogy melyik életszakaszában milyen hatások érik. A legideálisabb számára, ha a lehető legtöbb különböző életszakaszához – például könnyezés, rügyfakadás, hajtásnövekedés, virágzás, zöld bogyók növekedése, majd az érés – a legmegfelelőbb időjárási adottságok társulnak, és megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagot, vizet, napfényt kap.

Bár a szélsőséges időjárási viszonyokat – például a hosszan tartó szárazságot – egy darabig tolerálja a szőlőnövény, egy idő után a termés mennyiségében és minőségében mindenképpen jelentkeznek hiányosságok. A szőlőtőke ugyanis mindig a saját „túléléséért” küzd, és inkább a fürtök, bogyók nevelésétől vonja el a tápanyagokat és a vizet. Hiába érkezik például nagy mennyiségű csapadék, ha az hirtelen és egyszerre zúdul le, egyszerűen szétárad a talajfelszínen, és nem jut el a szőlőnövény gyökereihez.

A klímaváltozás „hozadéka” tehát várhatóan terméskiesést okoz, főképp azokon a borvidékeken, melyeken amúgy is magasak a hőösszegek és kevesebb a csapadék. Ez a változás már most tapasztalható, hiszen olyan országokban és területeken kezdődött el szőlőtelepítés, szőlőtermesztés és borkészítés, ahol eddig erre nem volt alkalmas a klíma, hiszen a hűvös fekvés és a sok csapadék miatt nem értek be a szőlők, és nem tudtak a borkészítéshez megfelelő cukorfokokat elérni. Mostanra ezeken a területeken a felmelegedés és a kevesebb csapadék miatt ideálissá váltak a körülmények. Hazánkban is tapasztalhatók már a változások, például a megszokottól eltérő, korábbi szüreti időpontokban.

És hogyan hat mindez a borokra? Az évjárati sajátosságok mindig is befolyásolták a borok minőségét, de várhatóan a klímaváltozással együtt ezek a tényezők még inkább előtérbe kerülnek. A magas hőmérsékleti értékek ugyanis befolyásolják a bogyók cukortartalmát, ebből adódóan pedig adott esetben a savtartalom alacsonyabbá, az alkoholtartalom pedig magasabbá válhat.

Kihívás elé állítja tehát mind a szőlészeket, mind a borászokat a klímaváltozás a világ valamennyi bortermő vidékén, de néhány előkészülettel és alapos odafigyeléssel még kiküszöbölhetők a szélsőséges változások. Ilyen például a szőlőfajták gondos megválasztása, és a változásoknak megfelelő helyre történő telepítése. A szárazságtűrő fajták előtérbe kerülnek, az idősebb ültetvények pedig könnyebben boldogulnak majd, hiszen gyökerük mélyebben van, így pedig könnyebben tudja biztosítani a tápanyag- és vízellátást a növény számára. Nagyobb védelmet, odafigyelést igényelnek az ültetvények. Megelőzésképpen gondos zöldmunkával tudnak segíteni a szőlészek a növénynek, amivel csökkenthető például a tőkék terheltsége, vagy megfelelő levelezés során növelhető a fürtök „árnyékolása”.

A klímaváltozás már nem csak jóslat, hanem egy napjainkban is zajló folyamat, melyhez a szőlőtermesztésnek és a borkészítésnek is igazodnia szükséges körültekintő és átgondolt módszerekkel pedig előre is kell terveznie.