Mióta csak az emberiség bort készít, a világ bármely pontján előfordulhatnak olyan borok, amelyeket kisebb-nagyobb mértékben „feljavítanak” annak érdekében, hogy azok finomabbak és tetszetősebbek – ezáltal kelendőbbek – legyenek a fogyasztók számára. A borok készítésének szabályozásával és a borhamisítás fogalmának részletes meghatározásával azonban ezek az esetek már könnyebben beazonosíthatók és szankcionálhatók, így egyszerűbb annak meghatározása is, hogy mi számít borhamisításnak, és hogyan is történik mindez. De miből vehetjük észre, egyáltalán észrevehetjük-e, hogy a bor hamisított?

Tablettával pancsoló?

Gyakran hallott kifejezés gyanús eredetű, származású, kinézetű és ízű borokra a „tablettás” kifejezés. Ezzel céloznak egyrészt arra, hogy a bor készítése ezekben az esetekben nagy valószínűséggel annyira egyszerű és felületes, mintha egy tablettát ejtenénk egy kis vízbe, és máris készen van a bor. Másrészt utalás arra is, hogy könnyen „összedobható” egy borra némileg hasonlító alkoholtartalmú ital néhány olyan alapanyag felhasználásával, amely nem igazán a szőlőültetvényekről származik, és amelyeket egyébként a bortörvény előírásai nem is engednek meg. A borhamisítások során azonban általában ennél jóval „kifinomultabb” eljárásokkal érik el, hogy a bor finomabb, ezáltal jobban eladható legyen, aminek nincs köze semmilyen tablettához.

Akkor mitől hamis?

A bortörvény előírásai szigorúan szabályozzák, hogyan készíthetők a borok. Nagyon leegyszerűsítve borhamisításnak minősül mindaz, amely ettől eltér, tehát minden olyan módszer és anyag felhasználása, amelyet a jogszabályok nem engednek meg, sőt, még az is, ha ugyan megengedett anyagot használnak, de azt a megengedettnél nagyobb mennyiségben. Ilyen például, ha a musthoz a szabályokban előírtál több répacukrot adnak a must javítása céljából, de a szabályozás például teljesen kizárja a víz, a mesterséges színezékek, a különböző édesítőszerek, valamint a glicerin hozzáadását is a borhoz.

Hibás vagy hamis? – Honnan ismerjük fel a hamisított bort?

Mivel nem vagyunk egyformák, mindenkinek más és más bor ízlik, ez így természetes. Így pusztán azért, mert egy bor nem ízlik valakinek, még nem feltétlenül hibás vagy hamisított. Azonban ha minőségi hibát fedezünk fel egy borban, tehát nagyon furcsa, kellemetlen az illata vagy az íze, még akkor is több magyarázat lehetséges arra, hogy miért nem ízlik a bor, és még mindig nincs köztük a borhamisítás ténye. A borhamisítás nyomai ugyanis általában ritkán érezhetők ki a borokból pusztán érzékszervi vizsgálattal – tehát szaglással vagy ízleléssel. Annál inkább kimutathatók viszont laboratóriumban, komoly műszerekkel, ahol nemcsak a hozzáadott anyagokat, hanem például a növényi eredetet is meg tudják határozni.

A borból a minőséget legalizáld!

A bor bizalmi kérdés, vagyis nagyon fontos, hogy olyan borászatoktól, borászoktól válasszunk tételeket, amelyekben megbízunk. Kerüljük a gyanúsan nagyon olcsó, bizonytalan vagy ismeretlen eredetű borokat, mert bár nem biztos, hogy tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek akár az egészségre is károsak lehetnek, de minőségben bizony okozhatnak jelentős csalódásokat. Jó hír, hogy a borhamisítások száma a szigorú szabályozások és ellenőrzések miatt a piacon fellelhető borok arányához képest csekélynek mondható, azonban érdemes mindig tudatosan és körültekintően választani, minden esetben a minőséget szem előtt tartva.