Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
A borok készítéséről már sok szó esett korábban, de a szőlő levéből borrá válás egyik legfontosabb mozzanatáról, vagyis magáról az erjedésről is érdemes többet tudni. Az erjedés során ugyanis nagyon fontos összetevők, aromák keletkeznek, amelyek nélkül bizony a bor nem lenne bor. Melyek is ezek, hogyan zajlik pontosan ez a fontos folyamat, és miért ekkora a jelentősége?
Nem csak a borok erjednek
Hogy érzékeljük, mennyire fontos folyamat az erjedés – más szóval a fermentáció –, érdemes belegondolni, hogy nem csak borok esetében zajlik le erjedés. Például az erjedés folyamatának köszönhető, hogy a lisztből kenyeret tudunk sütni, hogy a tejből sajt készíthető, de még a csokoládé vagy adott esetben a kávé is egy erjedési folyamat eredménye, a kakaó- illetve kávébab erjesztésével fokozzák ugyanis a bennük lévő zamatokat.
Mitől erjed?
Ha nagyon leegyszerűsítenénk az erjedés témáját, akkor azt mondanánk, hogy az erjedés lényegében a friss alapanyag – legyen az tej, gyümölcs vagy bármilyen más élelmiszer – romlási folyamatának elindulását jelenti. Ez azonban csak akkor lenne igaz, ha nem szabályoznánk az erjedés folyamatát, csak egyszerűen magára hagynánk – például bor esetében a szőlőt, illetve annak kipréselt levét. Akkor az alapanyagunk bizony megromlana, és használhatatlanná válna. Ellenőrzött és szabályozott körülmények között azonban az erjedés a borkészítésnek egy nagyon hasznos és fontos folyamata, melynek főszereplői az élesztők.
Milyen élesztők léteznek?
Amikor az élesztő szót halljuk, talán legelőször a kis, kocka alakúra csomagolt élesztő vagy a szárított, por alakban kapható változat jut eszünkbe, melyet kelt tészták sütéséhez vásárolhatunk a boltban. Pedig az élesztők nem csak ilyen formában vannak jelen körülöttünk, hanem bizony ott „lebegnek”, laknak környezetünkben természetes módon is. Az élesztők nagyon-nagyon pici, mikroszkopikus egysejtű gombák. Lehetnek vadélesztők, melyek magán a szőlőnövényen vagy a pince levegőjében, környezetében élnek, és így kerülnek be a mustba. Vagy lehetnek fajélesztők, amelyek a természetes borélesztő egysejti-tenyészetei, és jó tulajdonságaikat szem előtt tartva válogatták ki őket. A fajélesztőket nemcsak a borászatokban használják, hanem például a sajtkészítésben is, hiszen körültekintően kiválasztva a megfelelő fajélesztő kultúrákat, szabályozni tudják az ízeket és az illatokat.
Hogyan zajlik az erjedés?
A must erjedése az élesztőgombák jelenlétével indul el. „Ők” azok, akik elfogyasztják a mustban található cukorvegyületeket, és ezeket alkohollá és szén-dioxiddá alakítják, így új illat- és ízanyagok, valamint hőenergia is keletkezik, vagyis gáz és aromák szabadulnak fel. Fontos, hogy az élesztőgombák működéséhez, munkájához megfelelő hőmérséklet szükségeltetik, hiszen ha túl alacsony a hőmérséklet, az erjedés leállhat, ha viszont túl magas, megvan a veszélye, hogy beindul a tejsavas erjedés, amely bizony rontja a bor minőségét.
Pezseg, habzik, mocorog – Tényleg zajjal jár az erjedés?
A zajos erjedés nem véletlenül kapta ezt a nevet. Az erjedés két szakaszból áll: a fő – vagy zajos – erjedésből és az utóerjedésből. A zajos erjedés néhány napig tart, ilyenkor a lé egyfolytában „mozgolódik”, pezseg, habzik, miközben fel is melegszik. Ekkor erjed ki a cukor nagy része, és képződik az alkohol. Ezután az élesztők picit lelassulnak, a pezsgés szép lassan csillapodik, és az utóerjedés fázisa kezdődik. Az erjedés során soha nem szabad magára hagyni a bort. A folyamatot mindvégig megfelelően, nagy odafigyeléssel kell irányítani, ellenőrizni, ezért elengedhetetlen a borász jelenléte, szaktudása és munkája ebben az időszakban is.
Másodlagos, szekunder aromák
A borok aromái jóval komplexebbek, mint a friss szőlőléé, és ez is az erjedés folyamatának köszönhető. Rengeteg kémiai folyamat zajlik ugyanis erjedés közben, amelynek eredménye a másodlagos, más néven szekunder aromák megjelenése a borban. Kóstoljunk csak meg szüretkor egy friss mustot, vagy egy már erjedésnek indult murcit. Tapasztalni fogjuk, hogy már a kettő között is sok különbség van illatában és ízeiben egyaránt.
Az erjedés tehát egy rendkívül összetett és nagy odafigyelést igénylő folyamat, melynek eredményeképpen kerülhetnek borok a palackokba, majd a poharakba.