Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Számtalan cikk foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a különböző típusú borok meddig állnak el felbontás után. Ám azt már jóval kevesebb taglalja, hogy pontosan mi történik akkor, ha romlott bort iszunk. Mi a következő sorokban éppen erre a kérdésre keressük a választ.
Biztosan ismeritek azt az érzést, mikor egy hosszú, fárasztó munkanap után hazaérünk, és másra sem tudunk gondolni, mint arra a bizonyos palack, tökéletes hőfokon tárolt isteni borra, amely – terveink szerint – kellemesen kikapcsol majd bennünket az est hátralevő részében. Elővesszük, töltünk magunknak belőle egy pohárral, kényelmesen elhelyezkedünk a relax fotelban, és már emeljük is a szánkhoz, hogy kortyolni kezdjük. De hoppá! Valami nem stimmel… A bor megromlott.
Ez alapesetben kétféleképpen fordulhatott elő. Vagy olyan palackból töltöttünk magunknak, mely már jó ideje bontottan állt a hűtőszekrény egyik polcán, és az idő valamint a levegő fogást talált rajta. De akkor is érhet kellemetlen élmény, ha először húztuk ki a dugót az üvegből, mégis azonnal érezzük rajta, hogy nem az igazi. Ebben az esetben az előállítás vagy a palackozás folyamatába csúszhatott olyan hiba, mely a bor minőségére is kihatott. Elképzelhető például, hogy a bor dugós. Bármelyik eset is álljon elő, a bor illatából, színéből, szénsavas jellegéből, vagy túl édes, esetleg savanyú ízéből azonnal gyanakodhatunk arra, hogy baj van.
Ne keverjük azonban össze ezt az esetet azzal, amikor szimplán nem ízlik nekünk egy adott fajta. Különbséget leginkább úgy tudunk tenni, hogy megpróbálunk arra koncentrálni, hogy a poharunkba töltött nedű ízvilágával van-e inkább problémánk, vagy maga a bor „hibás”. Utóbbit laikusként rögtön az első korty után meg tudjuk állapítani, előbbi kapcsán azonban csak egy rövid kóstolgatás nyomán juthatunk dűlőre.
De akár palackozás során csúszott hiba a rendszerbe, akár túl sokáig állt a felbontott palack a hűtőnkben, jó, ha tudjuk, nem eshet komoly bajunk attól, ha belekóstoltunk a romlott borba. Legrosszabb esetben a kellemetlen illattól egy kisebb émelygés lesz úrrá rajtunk. Persze különösebben jó élményt sem fog nyújtani az a néhány korty, mely lecsúszott a torkunkon. Összességében tehát leginkább csalódottságunkkal kell majd megküzdenünk, mintsem egészségügyi problémákkal. Persze azért bízzunk benne, hogy soha nem kell hasonló jelenséggel találkoznunk. Annak eshetőségét pedig úgy tudjuk minimalizálni, ha felbontás után minél hamarabb elfogyasztjuk a palack tartalmát, vagy ha úgy látjuk, ez nem sikerül majd, a maradéknak mielőbb keressünk új szerepet odahaza.