Sok borász már nem is azon mereng, hogy van-e klímaváltozás, vagy nincs, hanem igyekeznek az éghajlat átalakulásával járó, a szőlő- és borágazatot is befolyásoló eseményeket időben felismerni és tenni ellenük.

A klímaváltozás sokféle módon érezteti hatásait a mindennapokban. A felmelegedés, az egyenlőtlenül eloszló csapadék, az egyre szeszélyesebbé váló és fagyokkal fenyegető áprilisi időjárás – ezek mind-mind hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy megváltozhatnak a szőlő- és bortermelési szokások a világban és hazánkban is. Fussuk most át együtt, mi várható a távoli, vagy épp nem is olyan távoli jövőben, a szakemberek szerint.

Mi lesz az európai szőlőkkel, borokkal?

Az éghajlatváltozás globálisan is átrajzolhatja a szőlő- és bortermesztés ma ismert térképét. Az erősödő felmelegedés áldozatai lehetnek a legendás francia borok, viszont a klímaváltozás kedvezhet a holland vagy a dán bortermelőknek és az angol pezsgőknek. És bár a skandináv országban még érik még be minden szőlőfajta, már ezeken a vidékeken is egyre több fajtával foglalkoznak a borászok.

Egy magyar borászé a világ legészakibb szőlője

A Klímapolitikai Intézet szerint a világ legészakibb szőlőültetvénye Norvégiában van, amelynek tulajdonosa egy magyar borász, Barna Zsuzsanna, aki Angliában szerzett borász képesítést.

Hogyan hat a klímaváltozás a hazai szőlőre?

Az éghajlatváltozás miatt sok kisebb-nagyobb változás várható, amelyek egy része már most is érezhető. Például korábban virágzik a szőlő és a virágzása rövidebb. Illetve a szüret is előbbre tolódott: a legtöbb borászat már nem szeptember elején, hanem akár két héttel korábban, augusztus közepén be tudja takarítani a termést. Már ha van mit, mert hogy a kiszámíthatatlan időjárást (fagyok, viharok stb.) gyakran megsínyli az érzékeny borszőlő.

Ezen kívül olyan kártevők is megjelenhetnek, amelyek eddig főleg délebbre voltak honosak, például az amerikai szőlőkabóca – ezek ellen is fel kell készülni a védekezésre.

A borászok igyekeznek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Sokan már telepítettek olyan szőlőfajtákat is, amelyek inkább a melegebb éghajlatú borvidékeken voltak eddig jellemzőek, és jobban bírják a szárazságot. Emellett nagyobb szerep juthat a talajszerkezet és a vízmegtartó képesség javításának, és a különböző metszési technikáknak is.

Milyen hatással van a hőség a szőlőre?

A nagy hőség és az erős napsugárzás hatására a szőlő levelei megperzselődnek, a növények kiszáradhatnak, a bor íze megváltozhat. A borszőlőnek a 9-10 °C közti évi középhőmérséklet az ideális, de ahol például 16 és 21 fok közé esik, ott a szőlő már nem kifogástalan, az ebből készült bor pedig zamatában és illatában is elmarad a hűvösebb területeken termőtől.

Milyen jövő vár a magyar borászokra?

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet elemzése szerint a klímaváltozásnak a hazai szőlőtermesztésre rövidtávon, az Egri Borvidéket kivéve valószínűleg még nem lesz jelentősen káros hatása, de a század végére már csak hazánk északi területeinek éghajlata hasonlít majd valamennyire a mostanira.

A hazai szőlőket napjainkban még nem kell locsolni, de aki 30-40 év múlva nem tud majd öntözni, annak a birtokán szinte biztosan a szőlő, illetve a bor látja majd kárát ennek.

1 °C is sokat jelent!

A szőlőtermesztés számára az a legkedvezőbb, ha a júliusi középhőmérséklet 18-19 °C között változik. Ha a júniusi és szeptemberi középhőmérséklet akár 1 °C-kal megemelkedik, az literenként akár 20-30 grammal is növelheti a must cukortartalmát, savtartalomban pedig 2-3 ezrelékes csökkenéssel járhat.

Hogy minél tovább késleltethessük a klímaváltozás erőteljesebb hatásait, érdemes mindnyájunknak még jobban odafigyelni arra, hogy védjük a Földet – nem csak a közelgő Föld napján, április 22-én, hanem minden nap.