dubicz borászat, dubicz borok, fehérbor, borászati eljárások, borkészítés, mátrai borvidék

Mióta több ezer évvel ezelőtt megjelent a bor az emberiség életében, a borkészítési eljárások, technikák, ezzel együtt pedig a borstílusok, borfogyasztási szokások is folyamatosan változnak. Ahogy az élet más területein, úgy a szőlészetben és a borászatban is jelen van a folyamatos innováció, elég csak az olyan változásokra gondolni, mint például a klímaváltozás, vagy a robottechnológia, melyek szintén hatást gyakorolnak a borok készítésének metódusaira, de az életvezetési stílusok, trendek változásai is más borkészítési eljárásokat igényelnek.

A borkészítés – természetesen modernizálva – a mai napig nagyon sok hasonlóságot mutat a régi eljárásokkal, így alapjai biztosan nem tűnnek el a jövőben sem, sőt, néhány ősi borkészítési eljárás újra visszakerült a köztudatba, mint például az amforában készülő bor. Azonban ahogy változik a borízlés, vele együtt változnak a borkészítési eljárások is, kezdve a bor alapjánál, vagyis a szőlészeti munkánál, az érettségi állapot, vagyis a szüreti időpontok megválasztásán át, egészen a bor elkészítésének, érlelésének módjáig.

Pár éve már elindult az a tendencia, a jövőben pedig várhatóan egyre erősödik, amely a lendületesebb, élénk, gyümölcsösebb aromájú, alacsonyabb alkoholtartalmú, elegánsabban érlelt boroknak kedvez, melyeknek nincs szüksége hosszú-hosszú évekig tartó hordós és palackos érlelésre ahhoz, hogy legszebb állapotukban fogyaszthassuk őket. Mivel ez a borstílus teljesen más adottságú szőlőalapanyagot igényel, fontos, hogy ezekhez a borokhoz a szőlőt bár teljes érettségben szüretelik, de nem túlérett állapotban.

A szőlőtermesztés módszerei közül egyre inkább elterjedőben vannak a különböző részben, vagy teljesen vegyszermentes termesztési módszerek, és nem csak amiatt, mert jelentősen nőtt és nő azon borfogyasztók száma, akik tudatosan figyelnek a fenntartható szőlőtermesztést és borkészítést képviselő, vagy biodinamikus termelőkre, hanem mert ezek a termesztési módszerek az új, könnyedebb, de mégis koncentráltabb, termőhelyet és fajtát jobban kiemelő és megmutató borstílusok készítéséhez is kifejezőbb alapot adhatnak.

A korábbiaktól eltérő szőlőtermesztési és borkészítési eljárások bevezetésére azért is szükség van, illetve lesz a továbbiakban is a világ számos borvidékén, hiszen az éghajlatváltozás jelentős kihatással van az ültetvényekre is. A legújabb szőlőtelepítéseket bizonyos borvidékeken már a megváltozott viszonyok – magasabb hőmérsékleti értékek, tartósabb aszály, stb. – függvényében hajtják végre, ennek megfelelően kiválasztva a területeket és a szőlőfajtákat, hiszen korántsem biztos, hogy az a fajta, amely korábban jól érezte magát az adott területen, klímán, vagy egy adott borstílust eredményezett, a megváltozott körülmények között is ugyanúgy teljesít. Néhány bortermő vidéken már most érezhető a klímaváltozás hatása, mely megváltoztathatja a borok felépítését, felbillentheti a sav-cukor egyensúlyt, vagy akár a borok ízvilágát is módosíthatja.

Részben ezeknek a változásoknak a feltérképezéséhez, de a szőlészet és a borászat jobb tervezhetőségéhez alkották meg, és használhatják majd pár éven belül a borászatokban is a különböző drónok és önjáró robotok munkáját. Amit régen, például 1740-ben a Szőlő jövésnek könyve jelentett, amelyet Kőszegen a mai napig vezetnek, és amelybe minden évben április 24-én berajzolják a szőlőhajtást, utalva az aktuális évjárat adottságaira, azt ma már a szőlőművelő robotok prototípusai rögzítik. Az új technológia segítségével folyamatosan figyelhetők és elemezhetők az ültetvények, jóval pontosabb és szélesebb körű adatokat gyűjtve, mint a hagyományos módszerekkel.

A részletes elemzések és pontosabb becslések jelentősen segíthetik majd a szőlészek és borászok munkáját, akárcsak az egyre több, különböző újításokkal megjelenő mezőgazdasági gépek, mint például a multifunkcionális szőlőkombájn, amely nemcsak szőlőbetakarításra, de az éppen aktuális szőlőhegyi munkához is használható az éppen szükséges fel- és leszerelhető munkaeszközzel ellátva, így nincs szükség több gépre ahhoz, hogy minden egyes munkafázis elvégezhető legyen.