Hogy mitől lesz különleges karaktere a szőlőnek és az abból készülő bornak, az elég komplex, de sok minden múlik például a termőtalajon. Lássuk hát, milyenek a vulkanikus borok, és mi jellemzi ezeket.

Azt talán már eddig is tudtad, hogy a termőhely klímája és talaja nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy milyen lesz az onnan származó bor. Utóbbiba kapaszkodik a szőlőnövény gyökere, innen veszi fel a vizet és a tápanyagokat. Ha ez a talaj vulkanikus eredetű, akkor sajátos karaktere lesz a rajta termett szőlőből készült bornak: különleges ízre, fűszerességre, koncentráltságra és minerális jellegre is készülj fel, mielőtt belekortyolnál egy pohár vulkanikus borba!

Hogyan jön létre a vulkanikus talaj?

Ez a talajtípus a vulkánok működése nyomán keletkezik. A vulkáni működést a kőzetlemezek mozgása indítja el. Amikor ez megtörténik, a Föld belső részének izzó kőzetanyaga a törésvonalak mentén megindul a felszín felé. A vulkán kráteréből gázok, füst, forró gőz, vulkáni hamu, illetve izzó olvadt kőzetek, vagyis láva távozik, robbanások közepette

Amikor ez a láva lehűl, és visszaszilárdul kőzetté, létrejönnek a különböző vulkanikus kőzetek, mint például a bazalt, az andezit vagy a riolit. A vulkán hamujából és apróbb törmelékeiből pedig könnyebb, lyukacsos, tufás vulkanikus kőzetek keletkeznek.

Vulkanikus termőtalajok a nagyvilágban

A világban sok helyen találkozhatunk olyan borvidékekkel, ahol teljes egészében, vagy csak részben vulkanikus a talaj. De vannak, amelyek még a mai napig „formálódnak”, hiszen a talajt adó vulkánok még ma is aktívak.

Ahhoz, hogy aktív vagy éppen szunnyadó, de bármikor aktívvá válható vulkánokat találjunk, nem is kell messzire utaznunk. Ilyen például Olaszországban az Etna, amely lávafolyamaival és hamuesőivel még ma is formálja a talajt, és amelynek lankáin szőlő- és gyümölcs terem. De a már megnyugodott, éppen „alvó” Santorini is remek borok termőhelye Görögországban.

Magyar vulkánok nyomában

Itthon több millió évvel ezelőtt befejeződtek a vulkanikus tevékenységek, viszont a talaj most is őrzi a vulkanikus működés eredményeit. Ilyen borvidék például a mi borvidékünk, vagyis a Mátra is, de a Badacsonyi, a Balaton-felvidéki, a Bükki, az Egri, a Nagy-Somlói borvidék is részben vagy teljes egészében vulkanikus működés eredménye, mint ahogy Tokaj-hegyalja is.

Milyenek a vulkanikus borok?

Persze, önmagában a vulkanikus talaj még nem határozza meg a bor karakterét, hiszen az sok más tényezőtől is függ: fontos a szőlőfajta, a fekvés, a klíma, a borkészítési eljárás, a reduktív technológia vagy hordós érlelés, az évjárati adottságok stb. De tény, hogy a vulkanikus talajon termett borok általában vastagabbak, testesebbek, koncentráltabbak, savakban sem szűkölködnek. Hosszabban érlelhetők, ízvilágukban pedig megjelenik egy kis minerális, sós jegy is. Ami pedig a szőlőfajtákat illeti, vannak, amelyek jobban, erőteljesebben képesek közvetíteni a vulkanikus talajkaraktert – ilyen például a Furmint, a Hárslevelű, a Juhfark vagy az Olaszrizling.

Vulkanikus lenyomatok Borászatunk termékein

Borászatunk kínálatában is megtalálható és népszerű Olaszrizling. Ez a bor is szép és játékosan bájos ötvözete az illatos és vulkanikus Mátrának. Olaszrizlingünk élénk savai minden kortyban tökéletesen kiegészítik a könnyű, jellegzetes mátrai illatokat: a füveket, a virágokat, a bimbózó rezedát, az összhatást pedig egy picinyke szénsav teszi játékossá. Többszörös díjnyertes, finoman fahordós tónusú Sárhegy Olaszrizlingünk pedig olyan elegáns sav-test egyensúllyal bír, amely bármilyen eseményre képes feltenni a koronát.

Nem csodáljuk, ha most kedved támadt egy kis kóstolgatáshoz! Ha megvan a kedvenced, vagy újat találtál magadnak a kínálatunkban, tölts egy pohárral, dőlj hátra, és miközben belekortyolsz, keresd és élvezd az egykori vulkanikus hatás lenyomatait. Hidd el, imádni fogod!