Rendkívül sok szőlőfajta létezik a világon, amelyeknek azonban csak egy részét ismerjük és termesztjük hazánkban. Így is nagyon izgalmas, változatos és sokszínű a hazai fajtaválaszték, azonban szabályozott, hogy mely fajták szerepelhetnek egy adott borvidék oltalom alatt álló eredetmegjelölésű bortípusainak alapanyagai között. Korábban már megismerhettük, melyek a Mátrai borvidék engedélyezett fehér fajtái, most pedig ismerjük meg borvidékünk engedélyezett kékszőlőfajtáit!

Az előírások

Valamennyi államilag elismert szőlőfajtát és szőlőklónt a Nemzeti Fajtajegyzék tartalmazza, mely a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) kiadványa. Ez a lista tartalmaz autochton, tehát őshonos fajtákat, valamint világfajtákat egyaránt. A jegyzékben szereplő fajták közül azonban nem mindegyik, és nem mindenhol használható fel oltalom alatt álló eredetmegjelölésű, tehát OEM borok készítéséhez.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés kifejezés a boroscímkén kötelezően feltüntetendő jelölések között szerepel, és fontos kikötés, hogy csak az a bor lehet ilyen jelölésű, amely 100%-ban a címkén meghatározott földrajzi területről (esetünkben a Mátra) származik. Szintén szabályozott az is, hogy milyen fajták használhatók fel az OEM jelölésű borok készítéséhez. Külön előírás, úgynevezett termékleírás tartalmazza ugyanis minden oltalom alatt álló árujelző, így a Mátra oltalom alatt álló eredetmegjelölés szabályozását is, amely többek között a borvidéken termeszthető fajtákat, és a belőlük készíthető bortípusokat is meghatározza.

Az engedélyezett kékszőlőfajták

Jelenleg 19 fehér- és 11 kékszőlőfajtát engedélyez a Mátrára vonatkozó termékleírás, amelyek egy részét már korábban részletesen bemutattuk, de ismerjük meg a „többieket”, közülük is a kékszőlőfajtákat!

  1. Bíborkadarka – hungarikum szőlőfajta, a Kadarka és a Muscat Bouschet keresztezésével hozták létre. Elsősorban úgynevezett festőlevű szőlőként házasításokban használják, hiszen nem csak a bogyók héjában, de a húsában, ezáltal a levében is sok a színanyag.
  2. Blauburger – a Kékoportó és a Kékfrankos fajták keresztezése. Szép színű, piros bogyós gyümölcsökre emlékeztető aromájú bort eredményez.
  3. Cabernet Franc – a fajtát a birtokon elsősorban házasításokban használjuk, így Mátra sorozatunk könnyed, egyben karakteres Kékfrankos-Cabernet Franc Cuvée-jében, valamint a Dubicz Sziget sorozat jó ivású „fesztiválvörösében”, a Sziget Red-ben biztosítja a piros bogyós gyümölcs zamatokat, valamint az elegáns savtartalmat.
  4. Cabernet Sauvignon – Mátra sorozatunk egyik vörösbora, a Kékfrankos-Cabernet Sauvignon Cuvée készül részben Cabernet Sauvignon-ból. A két fajta házasításában a Kékfrankos fűszereit egészíti ki a Cabernet Sauvignon gyümölcsössége, amelyet a fahordó használata pedig szépen keretbe foglal. Rozébor készítéséhez is kedvelt alapanyagunk a Cabernet Sauvignon: elegáns 1014 prémium Cabernet Sauvignon Rosé-nk csodás málnás, cseresznyés, meggyes ízvilágát és ropogós savait biztosítja.
  5. Kadarka – balkáni eredetű fajta, de ma már a hungarikum szőlőfajták táborát erősíti. Viccesen a magyar Pinot Noir-nak is nevezik, hiszen hasonlóan a francia kékszőlőfajtához, a Kadarka is visszafogottabb színintenzitású és tannnintartalmú borokat eredményez.
  6. Kékfrankos – a fajtából Mátra sorozatunkban házasításokat – így Kékfrankos-Cabernet Franc Cuvée-t, valamint Kékfrankos-Cabernet Sauvignon Cuvée-t – készítünk, de a sorozat friss, málnás-ribizlis zamatú, feszes szerkezetű, ropogós savú, fröccsnek is szuper Kékfrankos Rosé-ját is ebből a fajtából készítjük. A Dubicz Sziget sorozat jó ivású „fesztiválvörösében”, a Sziget Red-ben pedig ez a fajta adja a remek alapot, kiegészítve a Cabernet Franc fajtával.
  7. Merlot – Franciaországból, a nagy borok jelképének számító Bordeaux-ból származik. „Szülei” ismeretlenek, de egyes kutatások szerint eredete a Cabernet Franc-hoz köthető. A fajtából a rozéboroktól kezdve a könnyed vörösborokon át a nagy, testes vörösborokig bezárólag mindenféle stílusú bor készíthető, és házasításokban is gyakran előfordul.
  8. Pinot Noir – őshazája Burgundia. Meglehetősen érzékeny fajta, mind a talaj-, mind a klimatikus adottságokra igényes, nagyon körültekintően kell telepíteni. A hűvösebb fekvésekben érzi jól magát, bora ekkor lesz elegáns savkészletű, és szép fajtajelleges.
  9. Syrah – vagy más néven Shiraz. Megfelelő tőketerhelés és borászati munka esetén nagyon szép mély színű bort eredményez, kicsit erőteljesebb tanninokkal és komplex, feketebogyós gyümölcsös, fűszeres, borsos aromákkal.
  10. Turán – szintén a festőlevű szőlők táborát erősíti. Egerben nemesítették, jelentősebb termőterületei is ott, valamint nálunk, a Mátrában, és a Kunsági borvidéken találhatók.
  11. Zweigelt – osztrák eredetű fajta, a Kékfrankos és a Szent Lőrinc fajták keresztezésével állították elő. Megfelelő hozamkorlátozás mellett nagyon jól iható, gyümölcsös-fűszeres, élénk savú vörösborokat eredményez, de roséborokba is szívesen házasítják.

Milyen bortípusok készülhetnek kékszőlőkből?

Természetesen a már említett termékleírás azt is meghatározza, hogy ezekből a szőlőfajtákból milyen bortípusok készíthetők. Valamennyi fenti kékszőlőfajtából készíthetők vörösborok – ezen belül a Mátra prémium kategóriás Superior vörösei, illetve akár szén-dioxid hozzáadásával készült vörös gyöngyözőborok is -, érdekesség azonban, hogy fehérborok készítéséhez is engedélyezettek, méghozzá az úgynevezett festőlevű szőlők, tehát a Bíborkadarka és a Turán kivételével valamennyi. Hogyan is lehet ez?

Kékszőlőből is készíthető fehérbor, méghozzá gyors léelválasztással. Ebben az esetben mivel nem érintkezik a lé a bogyó héjával, nem tud kioldódni vörös színanyag a héjból, a kékszőlők leve pedig – akárcsak a fehérszőlőké – világos-sárga, tehát az eredmény fehérbor lesz. Ahogy a nevük is sugallja azonban a festőlevű szőlőknek a levében is található színanyag, így ezekből nem engedélyezett, és nem is lehetséges fehérborokat készíteni, hiszen mindenképpen vörösre színezik a mustot.

Ugyanígy rozéborok készítéséhez sem engedélyezett a két festőlevű szőlő, hiszen a termékleírás azt is pontosan meghatározza, milyen érzékszervi jellemzőkkel szükséges rendelkeznie az egyes bortípusoknak. Mivel a rozéborok színe a halvány hagymahéjtól a világospirosig terjedhet, emiatt a magas színanyagtartalmú szőlőfajtákat nem engedélyezik e bortípus készítéséhez.