Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Vajon milyen lesz az idei évjárat? Ez a kérdés legtöbbször inkább a szőlő érése során, tavasszal vagy nyáron, illetve ősszel, szüret környékén hangzik el, pedig már év elején, január 22-én is következtethetünk az idei év várható termésére. Persze csak akkor, ha hiszünk az olyan, időjárás- és termes előrejelző megfigyelésekben, illetve jóslatokban, mint amilyenek például a Vince napi hagyományok.
A természet diktál
Nagyon sok megfigyelés, hagyomány kötődik a mezőgazdasági, ezen belül a szőlőtermesztési és borkészítési munkákhoz, hiszen az ezzel együtt élő emberek régen kizárólag a természet változásaira, azok megfigyelésére tudtak csak hagyatkozni. Éppen ezért bizonyos napokon az aznapi időjárás megfigyelésével következtettek a várható termésre, illetve a további időjárásra, vagy különböző szertartások, rituálék elvégzésével igyekeztek „bevonzani” a bőséges és minél jobb minőségű termést.
A védőszentek is segítettek – Szent Vince
Akárcsak a novemberi Márton nap, a január 22-i Vince nap is köthető védőszenthez. Szent Vincét tartják a vincellérek védőszentjének, így ezen a napon őt köszöntötték, és köszöntik még ma is – persze az elmaradhatatlan bor segítségével – a szőlőhegyeken.
A „vincézés” hagyománya
Sok borvidéken él még ma is a „vincézés” hagyománya. Ilyenkor a szőlőültetvényeket szentelt borral vagy szentelt vízzel öntözik meg, a tőkékre Isten áldását kérve. Igyekeznek Szent Vince kedvére tenni, hogy a termés bőséges legyen, és az időjárás is kedvezően alakuljon az esztendő további napjain. Éppen ezért a szőlőhegyeken ilyenkor a szentelést követően vidámság, nótaszó, finom ételek és persze maga a bor a főszereplő.
Kisgömböc és Vince-vessző
Több kedves rituálé is kapcsolódik a Vince naphoz. Ilyen például az a szokás, hogy a szőlősorok végére „gömböcöt” (ez a sertés kásás töltelékkel megtöltött, majd kifőzött és füstölt gyomrának népnyelvi elnevezése) vagy disznósajtot akasztanak, ezzel jelképezve a szőlőfürtök kívánt nagyságát. Gyakran ásnak el a tőkék alá boros flaskát, ezzel is igyekeznek bő termésre bírni a tőkéket. A legismertebb és legelterjedtebb hagyomány azonban a Vince-vessző metszése. Nincs más teendő, mint Vince napján egy szőlővesszőt levágni, majd vízbe állítani, és hajtásaiból megjósolni a várható termést. Sok hajtás esetén természetesen bőséges termés várható.
Vince napi pincejárás
Hogy a termés mindenképpen bőséges legyen, kizárt a szomorkodás ezen a napon, így elvártan és igazoltan sok bort kell inni, méghozzá minél nagyobb és vidámabb társaságban. Ezek a társaságok – köztük a gazdákkal – pincéről pincére járva kóstolják meg a borokat, és persze nem maradnak el a bőséges termésre vonatkozó jókívánságok, melyeket mondókákkal, rigmusokkal és énekekkel is tarkítanak. Bár régen mindez a férfiak kiváltsága volt, és az asszonyok nem mehettek le a pincébe, ma már szerencsére a hölgyek sem maradhatnak ki a programokból.
Figyeljük az időjárást is!
Az időjárás megfigyelése szempontjából is fontos volt a Vince nap. Leginkább az ereszt kell figyelni, hiszen a mondóka szerint ha „megcsordul”, vagyis enyhe, illetve csapadékos Vince, akkor ősszel majd megtelik a pince, vagyis bőséges termés várható. Ugyanez történik abban az esetben is, ha a népi rigmus szerint „fénylik” Vince, vagyis ha ezen a napon napsütéses, enyhe az idő.