Hidegen vagy melegen?

Az előételek világa nagyon változatos, rendkívül sokféle alapanyagból, hozzávalóból elkészíthetők, akár különböző húsfélék, zöldségfélék, de még gyümölcsök, tojás, tészták, sajtok is felhasználhatók hozzá. Legyen akár hideg, akár meleg az előétel, fontos, hogy – mivel ez a „bemelegítő” fogás – mindenképpen kis adagot tálaljunk belőle, és lehetőség szerint inkább könnyedebbre, kevésbé fűszeresre hangoljuk őket, hogy ne telítsék el se a gyomrunkat, se az ízérzékelésünket a további fogások előtt. És hogy mit is készíthetünk előételnek? Salátákat, krémeket, pástétomokat, mártogatókat, kocsonyákat, zseléket, töltött húsokat vagy zöldségeket, felfújtakat, mini szendvicseket/kanapékat, különböző tartárokat (például lazac, rák, zöldség, tonhal) – és a sort a végtelenségig lehet folytatni.

Az előételek borpárjai

Mivel az előételek könnyedek, borok terén is a lendületes, friss tételek közül érdemes választani. Csupa ilyen kiváló ár-érték arányú friss, illatos, gyümölcsös borból áll Mátra sorozatunk, melynek fehér- és roséborai tökéletesek előételekhez, de borászatunk legkiválóbb, prémium kategóriás, különleges alapanyagból, válogatott szemekből készült 1014 sorozatának tételei is remekül passzolnak hozzájuk.

Ajánlunk is néhány előétel-borpárost!

Mind a salátáknak, mind pedig a bodzának szezonja van, így érdemes különböző ropogós, friss salátalevelet egy kis citrusos-bodzás vinaigrette-be forgatni. Ehhez a nagyon könnyű, illatos és finom előételhez bátran választhatunk akár buborékos tételt is, mint amilyen a tavasz teljes illatáradatát felvonultató, üde és izgalmas, Muscat Lunelből készült gyöngyözőborunk, a Zsizsi Frizzante, de az illatos, bodzavirágos, kerek savú Dubicz Irsai Olivérünk is remek kísérője lehet. 

Egy könnyed avokádókrém igazán frissítő és lendületes lesz, ha némi citrussal is „feldobjuk”, így ehhez az előételhez mindenképpen hasonló karakterű bort ajánlunk, mint amilyen például a gördülékeny, jó ivású Dubicz Sauvignon Blanc borunk.

A klasszikus Caprese saláta sokak kedvence. Csupán érett paradicsom, finom bivalymozzarella, friss bazsalikomlevelek, olívaolaj, só és bors szükséges hozzá, no meg persze egy szuper borkíséret, mint például Mátra sorozatunk Dubicz Kékfrankos Roséja.

Egy kis citrussal frissített pappardelle tészta bőrén sült lazaccal prémium 1014 Cabernet Sauvignon Rosénkkal alkothat remek párost, míg egy selymes, krémes rizottó spárgával elkészítve prémium 1014 Sauvignon Blanc-unk kíséretével lesz ellenállhatatlan, és garantáltan étvágygerjesztő.

Ha friss, fehér húsú halakból, rákból vagy tengeri herkentyűkből készítünk előételt, remek társa lehet Mátra sorozatunk Dubicz Olaszrizlingje. De élénk savai miatt szuper kísérője akár halkocsonyának, vagy a kicsit zsírosabb falatoknak is, mint amilyen például a szárnyas- vagy sertésrillette, főképp, ha egy kis frissítő kapribogyót is teszünk bele, vagy száras kaprigyümölccsel kínáljuk.

A bort, mint „táplálékkiegészítőt” – mértékkel fogyasztva – évszázadok óta jótékony hatású nedűként tartják számon. Az egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy rengeteg antioxidánst tartalmaz, így gátolja a koleszterin lerakódását az érfalakra. Ezen felül immunerősítő, gyorsítja az anyagcsere folyamatokat, értágító hatása pedig hasznos lehet kínzó fejfájás esetén.

Ennyi pozitívum mellett nem csoda, hogy a szépségipar is felfedezte magának. Az utóbbi időben a beauty szektor minden szegmense inspirálódott a bor gazdag árnyalataiból: hajszínek, körömlakk árnyalatok és rúzsok meleg tónusaiban köszön vissza ez az értékes nedű. Azonban a bor, mint elixír, ennél is sokkal régebbi. Erre épít a vinoterápia.

Habár a hétköznapi bőrápolásban kevésbé ismert, ez a fajta szépségpraktika már hosszú évtizedek óta van jelen a legnagyobb boros nemzetek gyakorlatában. A lényege, hogy a szőlő minden egyes alkotóelemét – annak héját, magját, olaját és a belőle készült bort is – felhasználják. Az így készült borkrémek, bőrradírok, szőlőmag pakolások és masszázsolajok gazdag ásványi anyag- és nyomelem-tartalmuknak hála aktívan táplálják a bőrt.

A vinoterápia védi sejtjeinket az öregedés ellen, hidratál és tonizál, gyümölcssav tartalma halványítja a bőrfoltokat, cukortartalma pedig tápláló hatású, egyben fokozza a bőrben lévő hajszálerek aktivitását.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A vinoterápia egyik leggyakrabban elérhető kezelése egy 20 perces, olajokkal, mézzel és fűszerekkel dúsított borfürdő, melyből kiszállva bőrünk érezhetően rugalmasabb és bársonyosabb lesz. Vörösborból készítve pedig kifejezetten hatékony narancsbőr ellen. Ehhez  a legfeljebb 38 Celsius-fokos vízbe szőlőlevelet is áztatnak, mely feszesítő, méregtelenítő anyagokat tartalmaz, így felfrissíti a bőrt. Ha biztosra mennénk, a kezelést kiegészíthetjük egy szőlőmagolajos svédmasszázzsal is, melynek élénkítő hatása azonnal érződik. A vinoterápia szőlőmag peeling vagy pakolás formájában is gyakran megtalálható a spa kezelések felhozatalában, továbbá léteznek borkrém vagy szőlőhéj masszázsok, melyek szintén a szőlő héjában, húsában vagy éppen a magjában lévő hatóanyagok felhasználására alapoznak.

A szőlőt tehát gyakorlatilag bármely formában felhasználhatjuk egészségünk és bőrünk védelmében – és valamennyi formája kellemes, nyugtató és léleksimogató. Természetesen mindegyik mellé passzol egy finom pohár bor is, így testünk minden porcikája „megfürödhet” a szőlőtőke adta örömökben.

A Neszmélyi borvidék

A kelet-nyugati irányban hosszan elnyúló borvidék korábban – a két körzetre, vagyis Ászárra és Neszmélyre utalva – Ászár-Neszmélyi borvidék néven szerepelt, a mai hivatalos elnevezése azonban Neszmélyi borvidék. A két körzet talajtípusban azonban mindenképpen „elkülönül”, hiszen az ászári körzetben a lösz mellett túlnyomórészt inkább agyagbemosódásos barna erdőtalaj a jellemző, a neszmélyi körzet szőlői pedig lösz, mészkő, dolomit és homokkő talajon teremnek. A klimatikus viszonyok kedvezőek az ültetvények számára, hiszen északról a Duna határolja a borvidéket, amely sajátos mikroklímát biztosít a régiónak. A borvidék dombvidéki jellege és kicsit nedvesebb-hűvösebb klímája kedvez a finom savtartalmú, zamatos aromaprofilú borok készítéséhez is.

A borvidék fajtái között inkább a fehérborszőlő a hangsúlyos, megtalálható itt ugyanúgy a Chardonnay, a Szürkebarát, az Irsai Olivér, a Cserszegi fűszeres, mint például a Sauvignon Blanc vagy a Királyleányka is.

A Pannonhalmi borvidék

Ha a Pannonhalmi borvidékre utazunk, először egészen biztosan a borvidék ezeréves monostori szőlő- és borkultúrájának középpontját, a Szent Márton-hegyen magasodó főapátság épületét pillantjuk meg. Maga a borvidék azonban a környező kis településeket is magába foglalja, a magas mésztartalommal rendelkező homokos lösz talajokon jól érzi magát a szőlő. A talajadottságok miatt jellemzően jó savszerkezetű, gyümölcsös fehér-, rosé- és vörösborok készülnek. Mivel a borvidéken észak-nyugati a jellemző szélirány, a légmozgás jól átszellőzteti az ültetvényeket, így ritkábbak a szőlőbetegségek. Kiegyenlített időjárási körülmények jellemzik a borvidéket, a fagy sem veszélyezteti az ültetvényeket, a csapadék eloszlása pedig egyenletes.

A borvidék engedélyezett szőlőfajtáinak sorában jelenleg 22 fehér- és 8 kékszőlőfajta szerepel. Köztük a borvidéken legelterjedtebb fehérszőlő, az Olaszrizling, de a Rajnai rizling, valamint kékszőlők közül a Pinot Noir is kedvelt fajta az ültetvényeken.

A Soproni borvidék

A Soproni borvidék magán Sopron városán és környékén kívül a Fertő-tó körüli településeket is magába foglalja, sőt, a távolabb eső Kőszeg és környéke, valamint az Ausztriába átívelő Vas-hegy itthoni települései is ide tartoznak. Talajára nézve a borvidék változatos, barna erdőtalajok, löszös, valamint agyagtalajok váltakoznak, de magas a pala-, mész-, kvarcitköves területek száma is. Ugyanez a változatosság mondható el a borvidék klímájára is, hiszen a szubalpin, hűvösebb klímától kezdve a kontinentális hatásig, sőt, a Fertő tó partjának jellemző egyedi, szubmediterrán mikroklímájáig sokféle adottsággal rendelkezik. Gyakori a légmozgás és a csapadék is, nem véletlenül tartja a mondás: „Sopronban vagy esik, vagy fúj, vagy harangoznak.”

Legfontosabb fajtája a borvidéknek a Kékfrankos, de a vörösborhangsúly mellett a fehérborok, a rosék, valamint a pezsgők is helyet kapnak a borvidék szortimentjében.

Könnyed tésztasaláta könnyed borokkal

A tésztasalátát nagyon könnyű elkészíteni, és még egy hatalmas előnye van, szinte bármit beletehetünk, ami esetleg megmaradt a hűtőnkben – beleértve akár magát a megmaradt főtt tésztát is. Mehet bele bármilyen zöldség, de akár húsféle (kolbász, szalámi vagy sült csirke, esetleg hal), illetve főtt tojás vagy különböző sajtok is. A saláta öntete is ripsz-ropsz elkészül, elegendő hozzá egy kis olívaolaj, bor- vagy más ecet, fűszerek, de gazdagíthatjuk akár joghurttal, tejföllel vagy kefirrel is. Érdemes egyből jó nagy adagot készíteni belőle, hiszen ha hűtőbe tesszük, fantasztikusan összeérnek az ízek – már ha marad belőle. A langyos vagy hideg tésztasalátákhoz leginkább lendületesebb, könnyedebb fehérborokat válasszunk. Mátra sorozatunk friss, gyümölcsös fehérborai közül mi egy élénk savú, jó egyensúlyú Olaszrizlinget párosítanánk hozzá.

A paradicsomos pasták és a pizza

Amikor tésztaételekről beszélünk, nagy valószínűséggel mindenkinek leginkább a „klasszikus” olasz pasták ugranak be, legyen az a bolognai spagetti, a milánói makaróni, a lasagne vagy a pizzák. Közös jellemzőjük, hogy mindegyikük paradicsomos „alappal” készül, így ezekhez az ételekhez a könnyedebb, fűszeresebb száraz vörösborok, vagy a tartalmasabb rosék közül válasszunk. Előbbi kategóriából a mi jelöltünk a karakteres, de könnyed Dubicz Kékfrankos-Cabernet Franc Cuvée-nk, a tartalmasabb rosék közül pedig prémium kategóriás rosénkat ajánlunk, vagyis borászatunk legkiválóbb, prémium kategóriás tételeit tartalmazó 1014 sorozatunk 1014 Cabernet Sauvignon  Rosé-ját.

Bátran választhatjuk utóbbi tételt akár hagyományos, magyaros ételünk, a krumplistészta – más nevén a grenadírmars – mellé is, hiszen fűszerpaprikával készül, amely szintén kedveli a tartalmasabb rosékat.

Tejszínes, sajtos pasták – Kerekebb fehérborok

Amikor nem paradicsomos a tészta, hanem inkább krémesebb, tejszínes és/vagy sajtos szószokkal készül, érdemes a kicsit kerekebb, krémesebb fehérborok között keresgélni. Egy klasszikus Spagetti carbonara, vagy akár egy tejszínes, parmezán sajtos tagliatelle mellé bátran párosítható például 1014 Chardonnay prémium borunk, mely borászatunk legkiválóbb, prémium kategóriás, különleges alapanyagból, válogatott szemekből készült borai közé tartozik.

Csak frissen, zsengén – Spárga és tenger gyümölcsei

Amikor semmilyen szószt nem használunk a tésztához, csak nagyon friss alapanyagokat, zöldfűszereket, fokhagymát, némi olívaolajat és citromot, a legjobb választás egy igazán lendületes és friss bort a pohárba tölteni. Ha szép idő van, jól esik akár a kertben, akár az erkélyen, vagy a teraszon egy ilyen könnyed ebédet vagy vacsorát elfogyasztani, természetesen a megfelelő hőmérsékletre hűtött lendületes bor kíséretében. Próbáljunk ki egy frissen vágott petrezselyemmel, fokhagymával és citrommal frissített, tenger gyümölcseivel készülő pastát, vagy az éppen amúgy is szezonális spárgát, amelyhez csak egy kis olvasztott vajra, nagy szemű sóra van szükség – no meg persze a tésztára –, a tetejére pedig „ültethetünk” egy finom, krémesen folyós buggyantott tojást. Ropogós savú és finom aromavilágú bort ajánlunk ezekhez az ételekhez, így például a Sauvignon Blanc fajta borait. Ilyen a friss, könnyed, ízben egyensúlyos, közepes testű, gördülékeny, jó ivású Dubicz Sauvignon Blanc, vagy a prémium kategóriás, hangsúlyos fajtajelleggel, határozott savakkal és szelíd bájjal fűszerezett 1014 Sauvignon Blanc tétel.

A borról először…

az első boros élményem jut eszembe, ami egy mézédes tokaji aszúhoz kötődik. Kisgyerek voltam, és kíváncsi, ezért meg akartam kóstolni. Éppen csak a nyelvem hegyét dugtam a pohárba. De nem sült el jól… Azóta nem ittam aszút. Aztán a főiskolán megtanultam, hogy édes alkoholt inni „ciki”, ezért elkezdtem száraz borokkal ismerkedni. Nemrég azonban kaptam egy üveg édes bort, és láss csodát, behűtve valami egészen izgalmas élmény. Nagyon friss, nagyon kellemes.

Az egyik legszebb boros emlékem…

nem olyan régi, de annál meghatározóbb. Fenntartható divatról, környezettudatos öltözködésről és ruhavásárlásról vezetek blogot 2016 óta. Egy ideje éreztem, hogy szeretnék nyitni az offline események felé, ezért szerveztem egy beszélgetéssorozatot Slow Talk(s) néven. Minden témához – legyen az a zöld esküvő, a mikroműanyagok vagy a fenntarthatóság – három-három szakértőt hívtam meg, és mindig kiválasztottuk az est borát is, amely valahogyan kapcsolódott az aktuális beszélgetéshez.

 
A kedvenceim…

a frissebb, gyümölcsösebb borok, inkább a fehér, mint a rozé. A húszas éveim közepén kezdtem el fröccsözni, és akkor tanultam meg, hogy az csak jó borból lesz igazán finom. Fröccsöt ugyan már ritkábban iszom, de a habzó- és a gyöngyözőborokat nagyon szeretem. És pezsgőt bármikor, bármihez, bármilyen napszakban tudnék inni. A pezsgő egyszerűen kell az élethez. A baráti körömben vannak borbár tulajdonosok, és nekik köszönhetően szerencsére rengeteg újdonsággal találkozom. Megbízom az ízlésükben. Amire ők azt mondják, hogy meg kell kóstolni, azt megkóstolom. Általában ízlik is, amit mutatnak.

Úgy iszom bort, hogy…

igazán nem értek hozzá, inkább „csak” élvezem, amit különösebb szaktudás nélkül is lehet. Ezt persze csak azért engedhetem meg magamnak, mert a barátainknak hála tényleg nagyon jó ajánlásokat kapok. Ha nem lennék ebben a szerencsés helyzetben, valószínűleg sokkal többet foglalkoznék azzal, hogy értsem is, mi miért jó. Már csak azért is, mert amúgy minden történet érdekel, ami a borokról, italokról, ételekről szól. Csak úgy iszom a hozzáértők szavait, amikor mesélnek nekem erről a világról.

Kínai, indiai, japán, thai, indonéz ételek – Akár otthon is!

Szerencsére ma már egyáltalán nem lehetetlen beszerezni a nemzetközi konyha speciális alapanyagait, így akár otthon, mi magunk is bátran belevághatunk egy-egy távol-keleti étel elkészítésébe. Nem kell ettől félni, mert ha minden alapanyagot és fűszert sikerül beszereznünk, az elkészítésük túlnyomórészt egyáltalán nem bonyolult vagy időigényes. Nézzünk néhány példát, milyen bort válasszunk a főzéshez, no meg persze a távol-keleti ételekhez.

A kínai ételek és borpárjaik

A kínai ételekhez elengedhetetlen néhány speciális szósz (például szója-, hal- vagy osztrigaszósz), szezámolaj, keményítő, és néhány jellegzetes fűszer (például gyömbér, koriander, kínai ötfűszer), valamint zöldség (bambuszrügy, babcsíra stb.) beszerzése, és persze egy wok is sokat segít majd a főzés során. A kínai ételek nagyon változatosak, így a hozzájuk párosítható borok is. A könnyedebb, de fűszeres ételek ­­– mint például a pirított zöldséges tészta vagy a pirított hús (csirke, vagy sertés) ­– hozzá pirított zöldségekkel, és egy kis szójaszósszal, teljes barátságban állnak a könnyed, picit illatosabb borokkal, mint például borászatunk legkiválóbb, prémium kategóriás tételeit tartalmazó 1014 sorozatunk szőlővirágot és tearózsát idéző, pici maradékcukorral és finom savakkal játszó 1014 Muscat Ottonel bora. A kínai ételek gyakran készülnek édes-savanyú szószokkal, ehhez már a teltebb, dúsabb, kicsit „édeskés” aromaprofilú fehérborok közül válasszunk. Ha pedig kacsával készül az ételünk, a kicsit könnyedebb, közepesen testes vörösborok a nyerők.

Az indiai ételek és borpárjaik

Az indiai konyha igazi „parfüméria”, hiszen nagyon dús, egzotikus, rendkívül aromás fűszerekkel dolgozik. Az ételeik egy része ráadásul abszolút beleillik a vegetáriánus vagy akár a vegán étrendbe is, hiszen vallási okokból az indiaiak jó része nem fogyaszt(hat) húst. Az aromás fűszerek, például a curry, a gyömbér, a koriander és az illatos fűszerkeverékek – mint például a garam masala vagy a tandoori masala – mind-mind nagyon „kedvelik” a szintén hasonlóan parfümös, aromás borokat. Jöhetnek tehát az elsődleges, vagyis primer aromákat tartalmazó borok, mint például a különlegesen karakteres, prémium 1014 Irsai Olivér borunk, vagy ha még egy kis csípős karakter is szerepel az ételben – ami indiai ételeknél egyáltalán nem ritka –, a maradékcukorral is rendelkező Muscat Ottonel borunk. Utóbbi a friss, illatos borokat tartalmazó Mátra sorozatunk tagja, és maradékcukor-tartalma remekül illik a csípős ízvilághoz. Ugyanakkor egy tandoori csirke pikánsabb és mélyebb tónusú fűszerességéhez már bátran választhatunk például akár már egy prémium rosét is, mint amilyen 1014 sorozatunk 1014 Cabernet Sauvignon Rosé-ja.

A japán ételek és bor párjaik

A japán konyha talán a legkifinomultabb a távol-keleti konyhák világában, hiszen a rendkívül friss alapanyagokra és azok természetes ízének megőrzésére épít. Gyakran emiatt nyersek az ételek, vagy épp hogy csak egy minimális hőkezelést kapnak, és erőteljes fűszereket sem használnak. A legismertebb japán fogás talán a sushi és a sashimi, amelyhez wasabi és szójaszósz társul. Élénk savú, könnyű fehérborokat válasszunk mindenképpen ezekhez a fogásokhoz, mint amilyen például Mátra sorozatunk Olaszrizlingje. A másik ismert japán étel a tempura, amely különböző zöldségek vagy halak, rákok tempura-masszába mártása, majd hirtelen, bő olajban történő kisütése után fogyasztható, némi szójaszósz társaságában. Érdemes a tempurához is aromásabb, de könnyed, friss fehérbort választani, mint amilyen például Mátra sorozatunk gördülékeny, jó ivású Sauvignon Blanc-ja.

Thai és indonéz ételek és borpárjaik

Az indonéz és a thai konyha mutat némi hasonlóságot, és ízeikben már gyakran megjelenik például a kókusztej, a zöldcitrom, a chili, vagy a különböző friss zöldfűszerek, köztük a citromfű. Az indonézek talán legismertebb étele a nasi goreng, vagyis az a pirított rizs, amihez sok zöldséget, fűszereket, tofut, tojást és garnélarákot vagy csirkét pirítanak. Akár rosé borokat, vagy karakteresebb fehérborokat is párosíthatunk hozzá, tehát akár Mátra sorozatunk Kékfrankos Roséját vagy prémium kategóriás 1014 Szürkebarátunkat.

A Badacsonyi borvidék

A Balaton északi partján fekvő borvidék a badacsonyi nevet viseli, de nemcsak maga a Badacsony-hegy alkotja, hanem több tanúhegy is hozzá tartozik. Így a szőlőterületek például a Badacsony, a Csobánc, a Szent György-hegy, Ábrahámhegy, az Őrsi-hegy és Szigliget hegyeinek, valamint további kisebb szőlőhegyek lejtőin találhatók.

A klimatikus viszonyok kedvezőek az ültetvények számára, mivel a borvidéket északról a Bakony-hegység határolja, délről pedig a Balaton. Ennek köszönhetően nem jellemző, hogy túl szélsőséges lenne az időjárás, sőt, szubmediterrán jellegű a borvidék klímája, hiszen a területek az északi széltől védettek, a Balaton hőtani hatásai pedig jótékonyan éreztetik hatásukat. Egyrészt a nagy víztömeg biztosítja a megfelelő páratartalmat, de egyben a légmozgást is, amely a forró napokon hűti a szőlőültetvényeket és ritkábbak a szőlőbetegségek is. A parthoz közel eső ültetvényeken a tó víztükréről visszaverődő napsugarak is befolyásolják az itteni mikroklímát, ideális termőhelyet biztosítva a szőlőnövény számára.

A legfontosabb, meghatározó kőzet a vulkanikus eredetű borvidéken a bazalt, kiegészülve az egykori Pannon-tenger üledékes kőzeteivel, finom szemcsés rétegeivel. Ennek köszönhetően az itteni borok jellemzően „tüzesek”, sós-minerális karakterűek. Elsősorban fehérbor termő vidék, olyan jellemző szőlőfajtákkal, mint például az Olaszrizling, a Rajnai rizling vagy a Szürkebarát, de olyan ritkának számító fajtáknak is otthont ad, mint például a Kéknyelű, a Budai zöld vagy a Rózsakő.

A Balaton-felvidéki borvidék

Korábban a Balaton-felvidéki borvidék is Badacsonyi borvidékként szerepelt. A jelenlegi borvidék 1999-ben „alakult  ki” és kapta meg ezt a nevet, mégis sokan a mai napig egyszerűen csak Káli-medenceként említik. Pedig a borvidék kiterjedése nem csupán a Káli-medencére korlátozódik, ennél jóval nagyobb kiterjedésű, például a Keszthelyi-hegység egy része is ide tartozik.

Ennek megfelelően többféle klimatikus- és talajadottság található a borvidéken. A Káli-medencében például szinte mediterrán körülmények uralkodnak – szépen terem a szőlő, a mandula, a levendula -, és mivel minden oldalán magaslatokkal körülvett, érvényesül a főn hatás is, vagyis a medencében általában száraz, derült időjárás jellemző. Ezzel szemben a Keszthelyi-hegység környéke csapadékosabb, és az északi szél is felerősödik időnként. Talajtípusokban ugyanúgy jelen van a vulkanikus eredetű bazalt, mint a dolomit, vagy a mészköves, karbonátos kőzetek, és az egykori Pannon-tenger üledékei. 

A Zalai borvidék

A Zalai borvidék többször esett át névváltozáson. Korábban Balatonmelléke néven is szerepelt, de 2009-től ismét Zalai borvidék az elnevezése. Meglehetősen nagy kiterjedésű borviék, ha be akarjuk járni, a Balaton mellől kell indulnunk, és a Keszthelyi-hegység északi részén, valamint a Zalai dombságon át egészen a Mura-menti határig húzódó területekig jutnunk. Talaja a dombvidékeken az egykori Pannon-tenger homokos-agyagos üledékeiből épül fel, melyre hol vastagabb, hol vékonyabb lösztakaró rakódott. Található azonban bazalt is a borvidéken, elsősorban a Balatonhoz közelebb eső, keszthelyi részen.  

Évi csapadékmennyiségével hazánk legcsapadékosabb borvidékének számít. Túlnyomórészt fehér szőlőfajtákat találunk az ültetvényeken, köztük olyan hazai nemesítésű fajtákat is, mint például a Cserszegi fűszeres, a Nektár, vagy a Valentin.

Kalandozásunkat a Balaton borrégióban a második részben folytatjuk, méghozzá a balatonboglári, a Balatonfüred-Csopaki és a Nagy-Somlói borvidékkel ismerkedünk meg.

Japán

Japánnal kapcsolatosan egészen biztosan elsőként a sushi, a miso, a ramen, a tempura vagy a yakitori jut eszünkbe, ha ételekről van szó. Ha pedig alkoholos italról, akkor a szaké, amit rizsborként emlegetünk, de esetében korántsem borról van szó, hanem rizs erjesztésével készülő alkoholos italról.

Egészen biztosan nincs a listán egyetlen japán szőlőfajta vagy bor sem, ami természetes, hiszen Japán nem készít hatalmas mennyiségben borokat, és még annak a kevés palackszámnak is csak csekély része jut el az ázsiai országtól távolabbra. Túlnyomórészt Japán az európai borvidékekről importál borokat, ezen belül is leginkább Franciaországból, de az Újvilág borait is preferálják.

Mivel Japán éghajlata nem a legideálisabb a szőlőtermesztéshez – mondhatni egyáltalán nem alkalmas rá –, nem is találkozunk hatalmas kiterjedésű borvidékekkel. A legismertebb bortermő vidékük Kofu, fajták tekintetében pedig inkább világfajtákat találtunk az országban. Jellemzőek a francia eredetű szőlőfajták, így a Cabernet Sauvignon, a Cabernet Franc, a Merlot és a Chardonnay. Természetesen helyi, autochton fajtával is dolgoznak, ez pedig a Koshu, Japán legismertebb szőlőfajtája.

Kína

Bár Kínában jelentősebb a szőlőtermő területek nagysága, ezek nagy része elsősorban nem bor-, hanem csemege- és mazsolaszőlő. Kína éghajlata kedvezőbb a szőlőtermesztés szempontjából, hiszen ugyanazon a szélességi fokon fekszik, mint például Kalifornia, és jóval kedvezőbb hőmérsékleti-, csapadék-, valamint napsütés-adottságokkal rendelkezik, mint Japán.

A termőterületek túlnyomórészt Sanghajtól északra, és a fővárostól, Pekingtől délre találhatók, de természetesen az ország hatalmas kiterjedése miatt távolabb is vannak borvidékek. Pontosan a nagy távolságok miatt, Kína esetében végképp nehéz általánosítani, hogy milyen is az ország éghajlati vagy talajadottsága a szőlőtermesztéshez, inkább speciálisan, az adott régiót érdemes mindig vizsgálni.

Fajták tekintetében szintén a világfajták, így a Cabernet Sauvignon, a Merlot és a Chardonnay a legjelentősebb. De helyi fajtákkal is dolgoznak természetesen, melyeknek borait azonban gyakran házasítják a nemzetközi fajták boraival.

India

Bár vallási és/vagy társadalmi okokból India lakosságának csak minimális része fogyaszt bort, mégis foglalkoznak mind szőlőtermesztéssel, mind borkészítéssel. India esetében is elmondható, hogy leginkább étkezési csemege- és mazsolaszőlőt termesztenek, a borszőlők kisebb területen fordulnak elő. Leginkább a belső szárazföldi területeken találunk ültetvényeket, és mivel meglehetősen forró, trópusi az ország klímája, nem ritka akár a 600-800 méteres tengerszint feletti magasságon fekvő ültetvény sem, hogy biztosítani tudják a kicsit hűvösebb időjárási adottságokat a szőlő számára.

India négy fő borvidékén több világfajtával is dolgoznak, például Sauvignon Blanc-nal, Chardonnay-val, Chenin Blanc-nal vagy a kékszőlők közül Cabernet Sauvignon-nal, Cabernet Franc-nal vagy Zinfandel-lel, de készülnek Indiában pezsgők, valamint erősített borok és borpárlatok is.

Válaszold meg kérdéseinket, és kiderül, hogy nagyon is érted, vagy inkább „csak” élvezed-e a borokat.

A borról először…

az érettség jut eszembe. Azt gondolom, sokan vagyunk úgy vele, hogy fiatal fejjel még nem értettük igazán a borok lényegét. Akkor még azt ittuk, ami épp felkapott volt a baráti társaságban, vagy ami a legédesebb volt a felhozatalból. Aztán ahogy egyre többet látunk, tapasztalunk a világból, úgy kezdjük el megkedvelni a száraz borokat – no, meg a cukor nélküli kávét.

Az egyik legszebb boros emlékem…

egy nagyon kedves barátnőm leánybúcsújához kapcsolódik, ahol az egyik programpont egy borkóstoló volt. Egy sommelier sok fajtát bemutatott nekünk, rengeteg érdekes dolgot mesélt a borkészítés folyamatáról, ráadásul mindezt vicces, könnyed és jól emészthető stílusban.

A kedvenc borom…

egyértelműen a fehérbor. De ez nem jelenti azt, hogy ne lennék nyitott az új ízélményekre. Sőt, vallom, hogy a borok világában igenis kell kísérletezni. Ennek jegyében, ha új helyen járok, szeretem rábízni magam az adott környéken jártas emberek ajánlásaira. Így ismerkedtem meg egyszer egy kevésbé neves Balaton-felvidéki borászatban a helyi termelő boraival. Annyira magával ragadott az ízvilág, hogy még hoztunk is haza pár palackkal. De az is érdekes, hogy a rozé borokért nem rajongok igazán. Nyaranta viszont, ha a hangulat, az alkalom vagy a hőség úgy hozza, a Duna-parton ücsörögve szívesen elkortyolgatok egy pohár rozé fröccsöt. 

Én úgy iszom bort, hogy…

kiveszem a szekrényből a megfelelő borospoharat hozzá. Hiszek abban, hogy a megfelelő külső sokat adhat hozzá az élményhez. Ahogy mi, emberek is jobban érezzük magunkat, ha szépen felöltözünk, vagy feldobunk egy ízléses sminket, úgy a bor is finomabb, élvezetesebb lesz, ha hozzá passzoló pohárba töltjük ki.