A borról először…

az első boros élményem jut eszembe, ami egy mézédes tokaji aszúhoz kötődik. Kisgyerek voltam, és kíváncsi, ezért meg akartam kóstolni. Éppen csak a nyelvem hegyét dugtam a pohárba. De nem sült el jól… Azóta nem ittam aszút. Aztán a főiskolán megtanultam, hogy édes alkoholt inni „ciki”, ezért elkezdtem száraz borokkal ismerkedni. Nemrég azonban kaptam egy üveg édes bort, és láss csodát, behűtve valami egészen izgalmas élmény. Nagyon friss, nagyon kellemes.

Az egyik legszebb boros emlékem…

nem olyan régi, de annál meghatározóbb. Fenntartható divatról, környezettudatos öltözködésről és ruhavásárlásról vezetek blogot 2016 óta. Egy ideje éreztem, hogy szeretnék nyitni az offline események felé, ezért szerveztem egy beszélgetéssorozatot Slow Talk(s) néven. Minden témához – legyen az a zöld esküvő, a mikroműanyagok vagy a fenntarthatóság – három-három szakértőt hívtam meg, és mindig kiválasztottuk az est borát is, amely valahogyan kapcsolódott az aktuális beszélgetéshez.

 
A kedvenceim…

a frissebb, gyümölcsösebb borok, inkább a fehér, mint a rozé. A húszas éveim közepén kezdtem el fröccsözni, és akkor tanultam meg, hogy az csak jó borból lesz igazán finom. Fröccsöt ugyan már ritkábban iszom, de a habzó- és a gyöngyözőborokat nagyon szeretem. És pezsgőt bármikor, bármihez, bármilyen napszakban tudnék inni. A pezsgő egyszerűen kell az élethez. A baráti körömben vannak borbár tulajdonosok, és nekik köszönhetően szerencsére rengeteg újdonsággal találkozom. Megbízom az ízlésükben. Amire ők azt mondják, hogy meg kell kóstolni, azt megkóstolom. Általában ízlik is, amit mutatnak.

Úgy iszom bort, hogy…

igazán nem értek hozzá, inkább „csak” élvezem, amit különösebb szaktudás nélkül is lehet. Ezt persze csak azért engedhetem meg magamnak, mert a barátainknak hála tényleg nagyon jó ajánlásokat kapok. Ha nem lennék ebben a szerencsés helyzetben, valószínűleg sokkal többet foglalkoznék azzal, hogy értsem is, mi miért jó. Már csak azért is, mert amúgy minden történet érdekel, ami a borokról, italokról, ételekről szól. Csak úgy iszom a hozzáértők szavait, amikor mesélnek nekem erről a világról.

Kínai, indiai, japán, thai, indonéz ételek – Akár otthon is!

Szerencsére ma már egyáltalán nem lehetetlen beszerezni a nemzetközi konyha speciális alapanyagait, így akár otthon, mi magunk is bátran belevághatunk egy-egy távol-keleti étel elkészítésébe. Nem kell ettől félni, mert ha minden alapanyagot és fűszert sikerül beszereznünk, az elkészítésük túlnyomórészt egyáltalán nem bonyolult vagy időigényes. Nézzünk néhány példát, milyen bort válasszunk a főzéshez, no meg persze a távol-keleti ételekhez.

A kínai ételek és borpárjaik

A kínai ételekhez elengedhetetlen néhány speciális szósz (például szója-, hal- vagy osztrigaszósz), szezámolaj, keményítő, és néhány jellegzetes fűszer (például gyömbér, koriander, kínai ötfűszer), valamint zöldség (bambuszrügy, babcsíra stb.) beszerzése, és persze egy wok is sokat segít majd a főzés során. A kínai ételek nagyon változatosak, így a hozzájuk párosítható borok is. A könnyedebb, de fűszeres ételek ­­– mint például a pirított zöldséges tészta vagy a pirított hús (csirke, vagy sertés) ­– hozzá pirított zöldségekkel, és egy kis szójaszósszal, teljes barátságban állnak a könnyed, picit illatosabb borokkal, mint például borászatunk legkiválóbb, prémium kategóriás tételeit tartalmazó 1014 sorozatunk szőlővirágot és tearózsát idéző, pici maradékcukorral és finom savakkal játszó 1014 Muscat Ottonel bora. A kínai ételek gyakran készülnek édes-savanyú szószokkal, ehhez már a teltebb, dúsabb, kicsit „édeskés” aromaprofilú fehérborok közül válasszunk. Ha pedig kacsával készül az ételünk, a kicsit könnyedebb, közepesen testes vörösborok a nyerők.

Az indiai ételek és borpárjaik

Az indiai konyha igazi „parfüméria”, hiszen nagyon dús, egzotikus, rendkívül aromás fűszerekkel dolgozik. Az ételeik egy része ráadásul abszolút beleillik a vegetáriánus vagy akár a vegán étrendbe is, hiszen vallási okokból az indiaiak jó része nem fogyaszt(hat) húst. Az aromás fűszerek, például a curry, a gyömbér, a koriander és az illatos fűszerkeverékek – mint például a garam masala vagy a tandoori masala – mind-mind nagyon „kedvelik” a szintén hasonlóan parfümös, aromás borokat. Jöhetnek tehát az elsődleges, vagyis primer aromákat tartalmazó borok, mint például a különlegesen karakteres, prémium 1014 Irsai Olivér borunk, vagy ha még egy kis csípős karakter is szerepel az ételben – ami indiai ételeknél egyáltalán nem ritka –, a maradékcukorral is rendelkező Muscat Ottonel borunk. Utóbbi a friss, illatos borokat tartalmazó Mátra sorozatunk tagja, és maradékcukor-tartalma remekül illik a csípős ízvilághoz. Ugyanakkor egy tandoori csirke pikánsabb és mélyebb tónusú fűszerességéhez már bátran választhatunk például akár már egy prémium rosét is, mint amilyen 1014 sorozatunk 1014 Cabernet Sauvignon Rosé-ja.

A japán ételek és bor párjaik

A japán konyha talán a legkifinomultabb a távol-keleti konyhák világában, hiszen a rendkívül friss alapanyagokra és azok természetes ízének megőrzésére épít. Gyakran emiatt nyersek az ételek, vagy épp hogy csak egy minimális hőkezelést kapnak, és erőteljes fűszereket sem használnak. A legismertebb japán fogás talán a sushi és a sashimi, amelyhez wasabi és szójaszósz társul. Élénk savú, könnyű fehérborokat válasszunk mindenképpen ezekhez a fogásokhoz, mint amilyen például Mátra sorozatunk Olaszrizlingje. A másik ismert japán étel a tempura, amely különböző zöldségek vagy halak, rákok tempura-masszába mártása, majd hirtelen, bő olajban történő kisütése után fogyasztható, némi szójaszósz társaságában. Érdemes a tempurához is aromásabb, de könnyed, friss fehérbort választani, mint amilyen például Mátra sorozatunk gördülékeny, jó ivású Sauvignon Blanc-ja.

Thai és indonéz ételek és borpárjaik

Az indonéz és a thai konyha mutat némi hasonlóságot, és ízeikben már gyakran megjelenik például a kókusztej, a zöldcitrom, a chili, vagy a különböző friss zöldfűszerek, köztük a citromfű. Az indonézek talán legismertebb étele a nasi goreng, vagyis az a pirított rizs, amihez sok zöldséget, fűszereket, tofut, tojást és garnélarákot vagy csirkét pirítanak. Akár rosé borokat, vagy karakteresebb fehérborokat is párosíthatunk hozzá, tehát akár Mátra sorozatunk Kékfrankos Roséját vagy prémium kategóriás 1014 Szürkebarátunkat.

A Badacsonyi borvidék

A Balaton északi partján fekvő borvidék a badacsonyi nevet viseli, de nemcsak maga a Badacsony-hegy alkotja, hanem több tanúhegy is hozzá tartozik. Így a szőlőterületek például a Badacsony, a Csobánc, a Szent György-hegy, Ábrahámhegy, az Őrsi-hegy és Szigliget hegyeinek, valamint további kisebb szőlőhegyek lejtőin találhatók.

A klimatikus viszonyok kedvezőek az ültetvények számára, mivel a borvidéket északról a Bakony-hegység határolja, délről pedig a Balaton. Ennek köszönhetően nem jellemző, hogy túl szélsőséges lenne az időjárás, sőt, szubmediterrán jellegű a borvidék klímája, hiszen a területek az északi széltől védettek, a Balaton hőtani hatásai pedig jótékonyan éreztetik hatásukat. Egyrészt a nagy víztömeg biztosítja a megfelelő páratartalmat, de egyben a légmozgást is, amely a forró napokon hűti a szőlőültetvényeket és ritkábbak a szőlőbetegségek is. A parthoz közel eső ültetvényeken a tó víztükréről visszaverődő napsugarak is befolyásolják az itteni mikroklímát, ideális termőhelyet biztosítva a szőlőnövény számára.

A legfontosabb, meghatározó kőzet a vulkanikus eredetű borvidéken a bazalt, kiegészülve az egykori Pannon-tenger üledékes kőzeteivel, finom szemcsés rétegeivel. Ennek köszönhetően az itteni borok jellemzően „tüzesek”, sós-minerális karakterűek. Elsősorban fehérbor termő vidék, olyan jellemző szőlőfajtákkal, mint például az Olaszrizling, a Rajnai rizling vagy a Szürkebarát, de olyan ritkának számító fajtáknak is otthont ad, mint például a Kéknyelű, a Budai zöld vagy a Rózsakő.

A Balaton-felvidéki borvidék

Korábban a Balaton-felvidéki borvidék is Badacsonyi borvidékként szerepelt. A jelenlegi borvidék 1999-ben „alakult  ki” és kapta meg ezt a nevet, mégis sokan a mai napig egyszerűen csak Káli-medenceként említik. Pedig a borvidék kiterjedése nem csupán a Káli-medencére korlátozódik, ennél jóval nagyobb kiterjedésű, például a Keszthelyi-hegység egy része is ide tartozik.

Ennek megfelelően többféle klimatikus- és talajadottság található a borvidéken. A Káli-medencében például szinte mediterrán körülmények uralkodnak – szépen terem a szőlő, a mandula, a levendula -, és mivel minden oldalán magaslatokkal körülvett, érvényesül a főn hatás is, vagyis a medencében általában száraz, derült időjárás jellemző. Ezzel szemben a Keszthelyi-hegység környéke csapadékosabb, és az északi szél is felerősödik időnként. Talajtípusokban ugyanúgy jelen van a vulkanikus eredetű bazalt, mint a dolomit, vagy a mészköves, karbonátos kőzetek, és az egykori Pannon-tenger üledékei. 

A Zalai borvidék

A Zalai borvidék többször esett át névváltozáson. Korábban Balatonmelléke néven is szerepelt, de 2009-től ismét Zalai borvidék az elnevezése. Meglehetősen nagy kiterjedésű borviék, ha be akarjuk járni, a Balaton mellől kell indulnunk, és a Keszthelyi-hegység északi részén, valamint a Zalai dombságon át egészen a Mura-menti határig húzódó területekig jutnunk. Talaja a dombvidékeken az egykori Pannon-tenger homokos-agyagos üledékeiből épül fel, melyre hol vastagabb, hol vékonyabb lösztakaró rakódott. Található azonban bazalt is a borvidéken, elsősorban a Balatonhoz közelebb eső, keszthelyi részen.  

Évi csapadékmennyiségével hazánk legcsapadékosabb borvidékének számít. Túlnyomórészt fehér szőlőfajtákat találunk az ültetvényeken, köztük olyan hazai nemesítésű fajtákat is, mint például a Cserszegi fűszeres, a Nektár, vagy a Valentin.

Kalandozásunkat a Balaton borrégióban a második részben folytatjuk, méghozzá a balatonboglári, a Balatonfüred-Csopaki és a Nagy-Somlói borvidékkel ismerkedünk meg.

Japán

Japánnal kapcsolatosan egészen biztosan elsőként a sushi, a miso, a ramen, a tempura vagy a yakitori jut eszünkbe, ha ételekről van szó. Ha pedig alkoholos italról, akkor a szaké, amit rizsborként emlegetünk, de esetében korántsem borról van szó, hanem rizs erjesztésével készülő alkoholos italról.

Egészen biztosan nincs a listán egyetlen japán szőlőfajta vagy bor sem, ami természetes, hiszen Japán nem készít hatalmas mennyiségben borokat, és még annak a kevés palackszámnak is csak csekély része jut el az ázsiai országtól távolabbra. Túlnyomórészt Japán az európai borvidékekről importál borokat, ezen belül is leginkább Franciaországból, de az Újvilág borait is preferálják.

Mivel Japán éghajlata nem a legideálisabb a szőlőtermesztéshez – mondhatni egyáltalán nem alkalmas rá –, nem is találkozunk hatalmas kiterjedésű borvidékekkel. A legismertebb bortermő vidékük Kofu, fajták tekintetében pedig inkább világfajtákat találtunk az országban. Jellemzőek a francia eredetű szőlőfajták, így a Cabernet Sauvignon, a Cabernet Franc, a Merlot és a Chardonnay. Természetesen helyi, autochton fajtával is dolgoznak, ez pedig a Koshu, Japán legismertebb szőlőfajtája.

Kína

Bár Kínában jelentősebb a szőlőtermő területek nagysága, ezek nagy része elsősorban nem bor-, hanem csemege- és mazsolaszőlő. Kína éghajlata kedvezőbb a szőlőtermesztés szempontjából, hiszen ugyanazon a szélességi fokon fekszik, mint például Kalifornia, és jóval kedvezőbb hőmérsékleti-, csapadék-, valamint napsütés-adottságokkal rendelkezik, mint Japán.

A termőterületek túlnyomórészt Sanghajtól északra, és a fővárostól, Pekingtől délre találhatók, de természetesen az ország hatalmas kiterjedése miatt távolabb is vannak borvidékek. Pontosan a nagy távolságok miatt, Kína esetében végképp nehéz általánosítani, hogy milyen is az ország éghajlati vagy talajadottsága a szőlőtermesztéshez, inkább speciálisan, az adott régiót érdemes mindig vizsgálni.

Fajták tekintetében szintén a világfajták, így a Cabernet Sauvignon, a Merlot és a Chardonnay a legjelentősebb. De helyi fajtákkal is dolgoznak természetesen, melyeknek borait azonban gyakran házasítják a nemzetközi fajták boraival.

India

Bár vallási és/vagy társadalmi okokból India lakosságának csak minimális része fogyaszt bort, mégis foglalkoznak mind szőlőtermesztéssel, mind borkészítéssel. India esetében is elmondható, hogy leginkább étkezési csemege- és mazsolaszőlőt termesztenek, a borszőlők kisebb területen fordulnak elő. Leginkább a belső szárazföldi területeken találunk ültetvényeket, és mivel meglehetősen forró, trópusi az ország klímája, nem ritka akár a 600-800 méteres tengerszint feletti magasságon fekvő ültetvény sem, hogy biztosítani tudják a kicsit hűvösebb időjárási adottságokat a szőlő számára.

India négy fő borvidékén több világfajtával is dolgoznak, például Sauvignon Blanc-nal, Chardonnay-val, Chenin Blanc-nal vagy a kékszőlők közül Cabernet Sauvignon-nal, Cabernet Franc-nal vagy Zinfandel-lel, de készülnek Indiában pezsgők, valamint erősített borok és borpárlatok is.

Válaszold meg kérdéseinket, és kiderül, hogy nagyon is érted, vagy inkább „csak” élvezed-e a borokat.

A borról először…

az érettség jut eszembe. Azt gondolom, sokan vagyunk úgy vele, hogy fiatal fejjel még nem értettük igazán a borok lényegét. Akkor még azt ittuk, ami épp felkapott volt a baráti társaságban, vagy ami a legédesebb volt a felhozatalból. Aztán ahogy egyre többet látunk, tapasztalunk a világból, úgy kezdjük el megkedvelni a száraz borokat – no, meg a cukor nélküli kávét.

Az egyik legszebb boros emlékem…

egy nagyon kedves barátnőm leánybúcsújához kapcsolódik, ahol az egyik programpont egy borkóstoló volt. Egy sommelier sok fajtát bemutatott nekünk, rengeteg érdekes dolgot mesélt a borkészítés folyamatáról, ráadásul mindezt vicces, könnyed és jól emészthető stílusban.

A kedvenc borom…

egyértelműen a fehérbor. De ez nem jelenti azt, hogy ne lennék nyitott az új ízélményekre. Sőt, vallom, hogy a borok világában igenis kell kísérletezni. Ennek jegyében, ha új helyen járok, szeretem rábízni magam az adott környéken jártas emberek ajánlásaira. Így ismerkedtem meg egyszer egy kevésbé neves Balaton-felvidéki borászatban a helyi termelő boraival. Annyira magával ragadott az ízvilág, hogy még hoztunk is haza pár palackkal. De az is érdekes, hogy a rozé borokért nem rajongok igazán. Nyaranta viszont, ha a hangulat, az alkalom vagy a hőség úgy hozza, a Duna-parton ücsörögve szívesen elkortyolgatok egy pohár rozé fröccsöt. 

Én úgy iszom bort, hogy…

kiveszem a szekrényből a megfelelő borospoharat hozzá. Hiszek abban, hogy a megfelelő külső sokat adhat hozzá az élményhez. Ahogy mi, emberek is jobban érezzük magunkat, ha szépen felöltözünk, vagy feldobunk egy ízléses sminket, úgy a bor is finomabb, élvezetesebb lesz, ha hozzá passzoló pohárba töltjük ki.

Epres-barackos sangria koktél

Egy sangria, mely az eper és a barack kombinációjára épül – tökéletes választás ez egy kellemes nyáresti kerti partihoz. Főleg, ha grillezünk is közben.

Hozzávalók:

  • 1 üveg Irsai Olivér
  • 2 dl sárga muskotály
  • 1,5 dl barackpálinka
  • fél kg szeletelt eper
  • 3 db szeletelt barack
  • 1 db szeletelt citrom
  • jégkocka

Elkészítés

A folyékony hozzávalókat öntsük össze egy nagyobb tálba. Adjuk hozzá a feldarabolt gyümölcsöket, majd jégkockákkal tegyük hűsítővé.

Forralt tea puncs – jegesen

Ez az ital a téli forraltbor és a nyári jegestea izgalmas kombinációja. A nyári sütögetés idején egy frissen elkészített hot dog vagy zöldségekben gazdag hamburger mellé kifejezetten találó választás.

Hozzávalók:

Elkészítés

Forraljuk fel a vizet, majd tegyük bele az 5 teafiltert, és hagyjuk azokat kiázni. Adjuk hozzá a fahéjat és a szegfűszeget. 5 percig hagyjuk hűlni. Közben egy gézdarabba csavarjuk bele a szegfűszeget és a fahéjat. Ezt követően kezdjük el újra melegíteni a teát, és fokozatosan öntsük hozzá a bort, adjuk hozzá a cukrot és a szörpöt, majd lógassuk bele a fűszeres „batyut” is. Mindaddig kavargassuk, melegítsük, míg az el nem kezd gőzölni. Vegyük le a tűzről, tegyük hűtőbe, és pihentessük egy éjszakán át. Jégkockát hozzáadva tálaljuk.

Frissítő dinnye koktél

Ha nyár, akkor dinnyeszezon. Vétek lenne nem kipróbálni, hogyan működik ez a frissítő tökféle a borral. A dinnyekoktél elkészítése egyszerű, íze viszont fenomenális.

Hozzávalók:

  • egy üveg Muscat Ottonel
  • egy fél mézédes sárgadinnye
  • kb. 1 dl bodzavirág szörp
  • apróra tört jég
  • 1 dl szódavíz
  • 1 teáskanál méz
  • egy pár mentalevél

Elkészítés

Az apróra vágott sárgadinnyét turmixoljuk össze a bodzaszörppel, míg az egy egész masszává össze nem áll (1-2 perc). Majd öntsük hozzá az fehérbort. Azt követően, hogy ezt összekevertük, adjunk hozzá egy teáskanál mézet. Hígítsuk fel 1 dl szódával, majd szolgáljuk fel jéggel. Tetszés szerint díszíthetjük mentával vagy egy vékony szelet dinnyével.

Star Gazer

A végére egy édesebb boros koktélt hagytunk. Elkészítése semmivel sem bonyolultabb, mint az eddigieké, a kellemes hozzávalók miatt viszont tökéletes nyári frissítő. Persze csak csínyán fogyasszuk a nagy forróságban!

Hozzávalók

  • 1 üveg 1014 Chardonnay
  • 3 dl sötét rum
  • 1 dl vanília szirup
  • 2 dl ananászlé

Elkészítés

Egy megfelelő méretű kancsóba öntsük bele a bort, majd jöhet bele a rum. Jól kavarjuk össze, mielőtt hozzáadjuk a vanília szirupot és az ananászlevet. A tökéletes összehatás érdekében jégkockával szervírozzuk. Citromkarikával vagy ananász darabokkal dobhatjuk fel a végén, hogy a látványa is édes legyen.

Míg gyerekként megveszünk a csokis tejért, felnőtt fejjel már csak kávéval indulhat a napunk. Ez az ízlésünk természetes változása, mely összefügg az igényeinkkel, a megélt élményekkel, a társas környezetünkkel, de még a hobbinkkal is. Ezek hatása alól pedig borozási szokásaink sem kivételek. Nézzük, honnan indulunk, és hova tartunk ezen a téren.

A borízlés evolúciójának 7 lépcsőfoka

1. Az édes a nyerő

Amikor a gin és a koktélok világából megérkezünk (avagy felnövünk) a borokhoz, az édes fehér és rosé nedűk adják a legfinomabb átmenetet. Ezek gyümölcsös aromáját a kezdő borkedvelők is könnyen kiérzik egy-egy kortyból. Az első sikerélményeknél pedig nincs is fontosabb.

2. Gyümölcsös találkozás

De nem időzünk soká a belépő szinten. Innen rövid út vezet egy intenzívebb közegbe, melyet olyan fajták fémjeleznek, mint a Merlot, a Malbec vagy a Shiraz. Ezek a népszerű tételek a maguk könnyed ízvilágával, de domináns karakterével, tökéletes ráhangolódást jelentenek a „nehezebb pályára.”

3. Merész szakasz

Itt aztán hirtelen kinyílik előttünk a borok izgalmas világa, és mind többet akarunk belőle. Több érettséget, több izgalmat, több bátorságot. Az olyan fajták, mint a Cabernet Sauvignon, a Syrah vagy a Chardonnay, pont ezt kínálják. Az ízérzék ebben a fázisban már annyira fejlett, hogy nem csak a különböző aromákat tudjuk megkülönböztetni, de a borkészítés folyamatára is következtetni tudunk kóstolgatás közben.

4. Elegánsok klubja

Az abszolút kedvenced egy üveg Pinot Noir? Akkor bizony már a negyedik fázisban vagy. Ezt abból is tudhatod, hogy minden gond nélkül azonosítod a virágos lenyomatokat a borban, sőt, még azt is kiérzed belőle, hogy azok hibiszkusztól vagy esetleg ibolyától származnak-e.

5. A buborékok bűvöletében

Aztán eljön az a pont, amikor sikerül megszabadulnunk minden előítéletünktől, és egyik pillanatról a másikra szerelembe esünk a habzóborral. Noha hóbortos jellegét sokan a bulikkal azonosítják, elkészítési módját tekintve ez az egyik legbonyolultabb borfajta. Ha éjjel pezsgővel álmodsz, nappal Proseccó-t iszol, a buborékok mögött meghúzódó másodlagos aromákért pedig egyenesen rajongsz, akkor bizony már az ötödik szinten jársz.

6. Természetes vonalon

Biodinamikus borok, narancsbor vagy a száraz Sherry– olyan fajták ezek, melyek semmiképp nem illethetők klasszikus jelzővel, hiszen a természetes borok lenyűgöző, egyben nehezen definiálható világát alkotják. A barátaid biztosan nem értik, miért rajongsz értük, de téged ez nem állíthat meg.

7. A tagadás fázisa

Ismerjük be: a borozás egy izgalmas utazás, mely során azonban szükségszerűen eljön a pillanat, amikor már nem akarunk újabb nagy dobást. Amikor egy finom, de jól ismert koktél vagy egy korsó hideg, de kiszámítható sör pont elég nekünk. Ha eljutsz erre a (holt)pontra, vegyél egy nagy levegőt, és csak lendülj át rajta. Ha pedig átértél a túloldalra, ünneplés gyanánt nyiss fel egy üveg édes Olaszrizlinget.

És kezdődhet minden elölről.

A világ legmagasabban fekvő szőlőültetvényei – Argentína

Akárcsak Chilében, Argentínában is nagyon fontos szerepet játszik az Andok jelenléte. Az „argentin oldalon” azonban egy kicsit másképpen hat a hegység a klímára, mint Chile esetében. A hatalmas hegyvonulat ugyanis nem igazán engedi át az óceán – tehát Chile – felől érkező, csapadékot hozó légtömegeket Argentínába, így szinte „sivatagos” körülmények között növekszik a szőlő. Engedélyezett viszont az öntözés, amelyet az Andok olvadó hótömege, gleccserei, valamint lezúduló vízfolyásai biztosítanak. Szőlőültetvények nagyon magasan, akár 3000 méter tengerszint feletti magasságban is teremnek, tehát itt találjuk a világ legmagasabban fekvő ültetvényeit, de körülbelül 1000 méteres magasság az általános Argentína szőlőültetvényei esetében.

A két legjelentősebb argentin borrégió: Mendoza és San Juan

Argentína első számú borvidéke Mendoza. Az egész országban termelt bor mennyiségének jelentős részét, mintegy kétharmadát itt készítik. Hatalmas kiterjedésű borvidék, mely öt különböző régióra oszlik. Éppen ezért mind klimatikus adottságok, mind pedig szőlőfajták tekintetében nagyon változatos. A leginkább kiemelendő a Malbec – amely adott esetben kifejezetten öreg tőkéken terem – és a Cabernet Sauvignon fajta.

Argentína második legnagyobb és legjelentősebb borvidéke San Juan, ahol szintén kékszőlőfajtákkal, és ezáltal vörösborokkal találkozhatunk túlnyomórészt – így a már említett Malbec-kel vagy a Cabernet Sauvignon-nal –, de a Syrah is nagyon szép borokat eredményez ezen a vidéken. Fehérbort adó fajta is fel-felbukkan errefelé, méghozzá az Argentínában őshonos szőlőfajta, a Torrontés.

Az Atlanti óceán hatása alatt – Uruguay

Argentína szomszédjáról, Uruguay-ról talán nem is gondolnánk, hogy jelentős lehet bortermelés szempontjából, pedig bizony komoly mennyiségben készülnek itt is borok. A klíma – köszönhetően az Atlanti-óceán hatásainak – itt már egészen más, mint akár Chilében, akár Argentínában. A páratartalom magasabb, inkább nedvesebb és forróbb az éghajlat, viszont az óceán felől érkező frissítő levegő is átjárja, és hűti az ültetvényeket. A nedves légtömegek hatására több a csapadék is, így itt nincs szükség öntözésre, viszont a magas páratartalom miatt érzékenyebbek a szőlők a különböző betegségekre. Gyakoriak az éjszakai szüretek, hiszen adott esetben rendkívül magas a nappali hőmérséklet.

Az uruguay-iak nemcsak készíteni, de fogyasztani is szeretik a bort, meglehetősen magas az egy főre jutó borfogyasztás. A legismertebb szőlőfajta a vörösbort adó Tannat, amelyet házasítanak is bordeaux-i fajtákkal, amely Franciaország délnyugati részéről származik. Ezen kívül Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Malbec, Merlot, sőt, Gamay, Barbera, vagy akár Nebbiolo fajtákat is telepítettek, de a meghatározó fajta mégis a Tannat maradt Uruguay fajtaösszetételében. Uruguay ezen kívül fehérborokat is szép számmal készít, így például Chardonnay, Pinot blanc, Viognier, vagy Sauvignon blanc fajtákból is.

A legnagyobb bortermő körzetek és a szőlőültetvények legnagyobb része a fővárostól, Montevideótól nem messze találhatók, nagyon változatos talajtípusokon, az agyagtól az üledékes, homokos, kavicsos talajokig.

Amikor a nappali egyben iroda is, a játékszoba pedig hirtelen feladatoktól zsongó tanteremmé avanzsál, a konyha fut, a fürdőben pedig hegyekben áll a mosnivaló, könnyen utolérhet minket a csillapíthatatlan vágy, hogy – akár csak egy fél órácskára is, de – magunk mögött hagyjunk mindent. De ha el nem is futhatunk, elbújhatunk. Vegyünk egy mély levegőt, fogjunk egy poharat, másik kezünkbe kedvenc borunkat, és keressünk egy helyet a lakásban, ahol aztán azt lassan és semmitől sem zavartatva elkortyolgathatjuk.

7 hely az otthonunkban, ahol élmény a borozás

A legautentikusabb: a pince

Ha borkóstolóra nem is tudsz elmenni, legalább annak illatát, hangulatát (és hőmérsékletét) megidézheted a saját pincédben. Ami biztos: itt nem botlasz bele senkibe, ha mégis, ő szó nélkül és hálával a szemében csatlakozik majd hozzád.

A legtitkosabb: a kamra

Ha egy kis izgalmat csempésznél bele, vedd célba a lakás legsötétebb zugát, a kamrát. Képzeld azt, hogy elbújtál a világ elől, hogy a legnagyobb titokban elfogyaszthasd az erőt adó nedűdet. Ennyi játék mindenkinek kell!

A legromantikusabb: a fürdőkád

Tegyél rá egy lapáttal! Készíts magadnak egy kényeztető fürdőt! Önts bele fürdősót, ami finoman masszírozza majd a bőröd, és keress valami puhát, ami fejpárnaként gondoskodik majd a nyakad kényelméről. Egyik kezedbe kedvenc könyved, másikba egy finom pohár bor, és máris indulhat az énidő felturbózott verziója.

A legcsendesebb: a kert vége

Ha igazi magányra vágysz, vágj a hónod alá egy régi pokrócot, és vedd célba az udvar legtávolabbi pontját. Rendezz magadnak egy egyszemélyes pikniket, melyen a fő fogás egy pohár bor. Arra ügyelj, hogy a látószögedbe semmiképp ne essen bele a ház, hogy tényleg ki tudd zárni az ott történteket. A legjobb, ha egy fülhallgatót és a kedvenc zenéidet is viszed magaddal.

A leghangulatosabb: a terasz

Ha nem mennél ilyen messzire – hiszen úgyis tudod, hogy bármikor ugranod kell a laptophoz vagy a gyerekekhez –, a terasz is megteszi. Viszont akkor adj a körítésre! Várd meg, míg rád sötétedik és körülötted minden elcsendesül. Kapcsolj hangulatvilágítást, keress puha párnát magad alá, és egy finom takarót a lábaidra, a telefont pedig feltétlenül némítsd le. Máris adott minden ahhoz, hogy méltó módon tedd fel a pontot a nap végének I betűjére.

A legkényelmesebb: a nappali

Ha nem a körítés, hanem a tartalom a lényeg, akkor számodra a nappali a tökéletes hely. Ehhez még extra előkészületekre sincs szükséged, csupán át kell adnod magad a fotel kényelmének (haladóknak lábakat az asztalra), majd engedni, hogy a bor színe, aromája, olajossága elvonja a figyelmed a véget nem érő to-do listákról.

A legpraktikusabb: a konyha

Bármennyire is próbálkozol, nem tudsz kiszakadni a háztartás mókuskerekéből néhány korty bor erejéig sem? Ha a hegy nem megy Mohamedhez… Avagy csupán addig állj meg, míg tele nem töltöd a poharad, aztán pedig azzal a kezedben pörögj tovább. Főzés közben kifejezetten passzol majd a helyzethez: két korty az ételhez, egy pedig neked.