Bár borfogyasztásnál a legfontosabb, hogy élvezzük a finomabbnál finomabb borokat, azért ha elegáns helyen, társaságban fogyasztjuk ezt a csodálatos italt, van egy-két szabály, amit nem árt betartanunk.

Minőségellenőrzés, előkóstolás

Ha társasággal egy étteremben bort rendelünk, a pincér miután kihozza és néhány szóval bemutatja az italt, kinyitás után ellenőrzi, hogy jó-e. Ha dugós, akkor megszagolja a dugót, már annak a szagából lehet tudni, hogy jó-e az ital. Ha nem találja rendben, egy kis kóstolás után másik üveget hozhat a társaságnak. Ha viszont megfelelőnek véli, egy kóstolót tölt annak, aki rendelt. A rendelő fejbólintással jelzi, hogy megfelelő számára, és elfogadja a bort. Ha magunkhoz, otthonra hívunk vendégséget, nekünk, a vendéglátónak illik az előkóstolást elvégezni. Esetlegesen rossz bort mégsem illik felszolgálni vendégeinknek.

A bor kitöltése

Étteremben, ha a megrendelő személy bólintással elfogadta a bort, akkor az idősebb, majd a fiatalabb hölgyeknek tölt a pincér, ezt követően pedig az idősebb, majd végül a fiatalabb uraknak. Ha nagy a társaság, akkor a rendelőtől jobbra kezdi el kitölteni az italt egy irányba haladva, általában jobbra. Tölteni mindig a vendégek széke mögül, jobb kézzel, jobbról kell úgy, hogy a felszolgálónak figyelnie kell arra végig, hogy a címke jól látható legyen. Töltéskor a palacknak az alját kell fogni és ügyelni kell, hogy ne ütődjön a pohárhoz. És hogy ne cseppenjen a fehér terítőre a színes vörösbor, kitöltés végén egy csavaró mozdulattal ajánlott az utolsó cseppet elfuttatni a palack száján. Ha ez nem megy, köthetünk fehér kendőből egy gallérszerűséget a palack szájára, ami felitatja a cseppeket.

Milyen pohárból milyen bort?

Egy korábbi cikkünkben már részletesen is összeírtuk, hogy milyen bort milyen pohárból illik fogyasztani, ezért most csak egy gyors összefoglaló következik. Egyrészt a borospoharak öblösek, hosszú száruk és talpuk van. Másrészt vörösbort nagy szájú, öblösebb pohárba, fehérbort pedig a keskenyebb, kevésbé öblös pohárba töltjük.

Hogyan kell koccintani

Azt már tudjuk, hogy miért koccintunk. De vajon azzal is tisztában vagyunk, hogyan is kell helyesen? Elsőre furának tűnhet a kérdés, hiszen „koccintani mindenki tud, nem olyan nagy ördöngősség az!” – gondolhatod. Ám ha nem akarsz kínos helyzetbe kerülni azért, mert pont nálad törik el a boros pohár, vagy szeretnéd végre koccintás közben elérni azt a szép, csilingelő hangot, akkor mindenképp fogadd meg tanácsainkat.

Koccintáskor a pohárnak mindig a szárát vagy a talpát fogd. A pohár falát nem ajánlott összefogdosni, mert egyrészt tele lesz ujjlenyomatokkal és nem tudjuk megfelelően vizsgálni a bor színét és feltapadását, másrészt gyorsabban felmelegszik testünk hőjétől a pohár fala, ezáltal a benne lévő bor is. A poharakat a középső résznél kell összekoccintani, ott, ahol a legnagyobb az átmérője. Ettől lesz szép, csilingelő hangja. És ha nem túl erősen koccintjátok össze, még attól sem kell félni, hogy eltöritek őket.

És ami szintén nagyon fontos: koccintás közben mindig nézz a másik fél szemébe.