Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
A szüret időszakában járva adja magát a kérdés: mikor van a szüret, illetve a szüreti mulatság, és milyen szokások, hagyományok kötődnek hozzá? Jöjjön most ezekből egy kis ízelítő.
A szüret már a régi időkben is ünnepnek számított, hiszen – ha egy vicces kis szófordulattal élhetünk – ilyenkor érett be az egész éves munka gyümölcse. Szóval nem túlzás, hogy már évszázadok óta a szüret időszaka egyenlő a betakarítás, termés miatt érzett őszinte öröm napjaival. Nem is csoda hát, ha ezt emelkedett hangulat, jókedv kíséri, na meg az elmaradhatatlan evés-ivás, tánc, szüreti felvonulás és a mulatság.
Mikor van a szüret?
Ugorjunk most vissza a 18–19. századba, amikor a szüret időpontját valamilyen jeles naphoz kötötték az országban, Szent Mihálytól (szeptember 29) Simon-Júdás (október 28) napjáig. Érdekes, hogy tájegységenként változott, hol mikor szüreteltek. Az Alföld több vidékén Szent Mihály-napkor kezdték, míg a Dunántúl nagy részén és Erdélyben Terézia napján, október 15-én. A Balatonnál és Kőszeg környékén későbbre, október 21-re tolódott, utoljára pedig Tokaj-Hegyalja szüretelői léptek akcióba (október 28-án).
Amikor készen voltak a szüreteléssel, természetesen az ünneplés sem váratott sokáig magára: kezdődtek a szüreti felvonulások, mulatságok, bálok. A szüret időszaka remek alkalom volt egyébként a rokonlátogatásra, eljegyzésre, de az ünneplésre, felhőtlen szórakozásra is.
3 érdekes tény a szüreti mulatságokról, amit jó tudni
1.Kik a szüreti mulatságok, felvonulások szereplői?
A szüreti mulatságok ideje nem járt le, manapság is több helyen megrendezik ezeket (a turisták nagy örömére). Az egész nagyon jópofa és látványos, főleg a szereplőknek köszönhetően, akiket ma is beöltözött szereplők alakítanak, mint régen. Hogy kik ezek a szereplők? A bíró, a bíróné, a kisbíró, a táncmesterek, de vannak csőszlányok és csőszlegények, a tolvaj és a csősz (ők veszekedésükkel szórakoztatják a közönséget), de mindenféle jelmezes figura elképzelhető a menetben, például törökök, medvetáncoltatók, vándorárusok, stb..
2. Baksus figurája
Ha voltál már szüreti felvonuláson, neked is biztosan rémlik egy piros ruhás bábu, amit egy botra vagy hordóra ültettek. Ő Baksus, akit Bacchusszal, más néven Dionüszosszal, a görög mitológia boristenével hoznak kapcsolatba.
3. Tréfásan büntették a szőlőlopást
A szüreti bálok, mulatságok a legtöbb helyen nagyon hasonló forgatókönyv szerint zajlottak: a felvonulás után következett a mulatozás, egy teremben, ahol a csősz és a csősznél egy szőlőkoszorút vagy szőlőfürtöket őrzött. Aki lopni próbált, azt viccesen megbüntették. A mulatságot reggelig tartó tánc és természetesen finom borok fogyasztása zárta.