Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
A középkori lovagrendekhez hasonlóan létrejött borrendek a 21. századból nézve elsőre talán valami misztikus dolognak tűnhetnek, azonban a mai napig jelentős szerepük van mind a hazai, mind a nemzetközi borfogyasztás népszerűsítésében, a jó bor hírnevének öregbítésében. Borászatunk és egyik tulajdonosunk, Dunai Ági is borrendi tag, tehát mindenképpen érdemes tovább olvasni ezt a bejegyzést is… 🙂
A borrend a lovagrendhez hasonlóan felépülő szervezet, melynek tagjai azonban nem nemesek, hanem a borkészítéssel, borkultúrával kapcsolatban álló civil személyek. Elsődleges céljuk egy-egy borvidék hírnevének, minőségének védelme, a borkultúra fejlesztése, a jó bor dicsérete, tudományos kutatások elősegítése, valamint borfesztiválok, szakmai kirándulások, borbálok, borárverések szervezése. Tagjai a mai napig a kulturált borfogyasztás nagykövetei, akiket eskütétel kötelez a borrend szabályainak betartására, fenti céljainak elősegítésére.
A borrendek saját címert, illetve zászlót használnak, saját rendi öltözékük (talár és hozzá illő fejfedő) és a lovagi rend jelekhez hasonló jelvényük is van, mint például a tagok nyakában láncon viselt kóstoló kehely. A rend élén hagyományosan a nagymester, a háznagy és a kancellár áll, őket követik a további tisztviselők, mint például a bormester, a pohárnok, a nagykövet, a főbíró, az adminisztrátor, a kincstárnok, a lelkész, a prelátus, a prépost, a parancsnok, a lovag, stb.
Az első borlovagrendek, illetve borászati intézmények már a középkorban megjelentek a francia borvidékeken, többek között Bordeaux-ban, Champagne-ban, Burgundiában és Elzász tartományban. Tagjai olyan bortermelők voltak, akik a közös piaci és politikai érdekképviselet, illetve a kölcsönös segítségnyújtás érdekében szövetkeztek egymással.
Magyarországon kicsit később alakultak meg a különböző borrendek, köztük az 1976-ban, hazánkban másodikként, a Mátra lábánál elterülő szőlőterületen termett borok népszerűsítésére életre hívott Gloria Sublimis Borrend is, mely tagja az 1988-ban, 13 borrend részvételével létrejött Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének is (a szövetség koordinálja a borrendek tevékenységét, országos rendezvényeket szervez, egyeztet a szakmát érintő kérdésekben, valamint közös álláspontot képvisel a tagok között). A Gloria Sublimis Borrendnek az évek során a Dubicz borászat és szőlőbirtok is a tagjává vált.
Hasonló elvek és célkitűzések mentén alakult meg a Pannónia Női Borrend is 2004-ben, amikor tizenkét elszánt hölgy úgy döntött, hogy a leghatékonyabban akkor lehet tenni valamit a magyar borkultúráért, ha borrendet alapítanak. Fő céljuk a minőségi magyar borok értékesítésének segítése, a hazai borvidékek és az ott tevékenykedő borászok minél szélesebb körben való megismertetése. Alapító háznagy borászatunk egyik tulajdonosa, Dunai György Sándorné, Ági is, aki azon túl, hogy segít a borászatok alkotási folyamatainak népszerűsítésében, a borászokkal is igyekszik megismertetni a borrendet, azok működését.
Ha modern keretek közé szeretnénk sorolni a borrendek működését, láthatjuk, hogy milyen szerteágazó a tevékenységi körük; szabadidős program- és rendezvényszervezői, értékesítési és marketingfeladatokat is ellátnak, tagokat toboroznak, valamint kulturális és szakmai rendezvényeken vesznek részt mind vendégként, mind házigazdaként - kapcsolatot teremtve mindezek által a szőlőtermesztés, a borászat, az adott táj hagyományai és a bort kedvelők és fogyasztók között.