Borokról, büszkeségeiről és a nőkhöz leginkább passzoló borászfeladatokról is beszélgettünk Dunai Ágival, a Dubicz Borászat társtulajdonosával.

Dunai Ági évekkel ezelőtt egy szuper élmény hatására döntött úgy, hogy borász lesz, ma pedig már a lányait is bevonta ebbe a világba. Nőnap alkalmából leültünk, és kedvenc borait kóstolgatva beszélgettünk Ágival – szakmája szeretetéről, tervekről, és arról is, hogy szerinte milyen feladatok passzolnak a legjobban a nőkhöz a borász hivatáson belül.

Mikor dőlt el, hogy borász leszel?

Hát, nem tegnap történt (mosolyog). Az 1990-es évek végén a mátrai borvidék egyik ikonikus borászának, Szőke Mátyásnak a borkóstolóján vettem részt. Ott érintett meg nagyon ez a világ. Később aztán 2000-ben egy női pécsi borrendnek lettem a tagja, onnantól nem volt megállás: ekörül kezdett forogni az életem. Ami érdeklődésnek, hobbinak indult, az elég gyorsan több lett, és komolyabbra fordult: elvégeztem egy borász képzést is, hogy minél előbb helyére tegyem az alapokat.

Mit szeretsz a legjobban a hivatásodban?

Ha lecsupaszítjuk a tényeket, egy élelmiszeripari terméket készítünk. De ez sokkal több ennél! Megismertetjük az emberekkel, mind a bekínálással, mind a borkóstolókon való élményekkel… ez utóbbiak azért is fontosak nekem, mert nemcsak én mesélek a borokról, hanem én is rengeteget kapok azoktól, akik eljönnek hozzánk, a Dubicz Borászat borkóstoló programjainak bármelyikére. Sok a csillogó szempár, az érdekes kérdés – látszik, hogy a vendégeinket tényleg érdekli a bor és a borkészítés világa. Ezek a kóstolók mindig nagyon jó hangulatban telnek, a visszajelzések pozitívak, én pedig minden ilyen kis összejövetel után alig várom már a következő alkalmat!

Szerinted hogyan lehetne ösztönözni a borászat iránt érdeklődő nőket arra, hogy ezt a hivatást válasszák? Egyáltalán milyen feladatok illenek a nőkhöz a borász hivatáson belül?

Azt kell mondjam, maga a fizikai munka így 20 év távlatában nem nőknek való feladat. De vannak olyan területek, mint a borkóstoltatás, a bor ismerete, a borok megismertetése, vagyis ha úgy tetszik, a „körítés” amit hozzáteszünk, abban szerintem a nők ugyanolyan jók, ha nem jobbak, mint a férfiak. Ezen kívül szerintem a laboratóriumi tevékenység is passzolhat a nőkhöz, a szőlőszüreteléstől a borkészítésig.

Mire vagy a legbüszkébb, szakmailag és emberileg is?

Elsősorban arra, hogy a családon belül a lányaimnak is át tudtam adni a bor szeretetét. Meg tudtam velük értetni azt, hogy nekem miért fontos, amit csinálok, és ma már ők is ugyanazt az élményt szeretnék nyújtani a vásárlóinknak, mint én.

Mik a terveid a borászattal kapcsolatban a jövőre nézve?

A Dubicz Borászat folyamatosan fejlődik, ez fontos célunk a jövőre is. Hiszünk abban, hogy a bor szeretete és a szőlő gondos óvása mellett fontos a megfelelő technológia, a modern feldolgozó folyamatok is. Ezért szeretnénk nagy hangsúlyt fektetni egyrészt a technológiai fejlesztésre, másrészt az épületfelújításra is. Közben továbbra is az a cél, hogy folyamatosan kiváló borokat készítsünk, és a Mátrai Borvidéket népszerűsítsük. A harmadik pedig az export piac bővítése, hiszen külföldön is egyre nagyobb az érdeklődés borászatunk és a boraink iránt.

A jelenlegi kínálatból melyik a kedvenc borod?

Nem szeretnék egyetlen egyet kiemelni, mert az összes borunkra igaz, hogy tiszta, egészséges, jól iható, élvezhető. Szóval emellett, hogy jól esik, még finom is és meg sem árt (persze, mint minden alkoholos italnál, a mértéket itt is javaslom). De ha mégis mondanom kell egyet, a Sárhegy Olaszrizlinget említeném. Ez egy csodaszép színű, illatában fahordós tónusú bor, ami nemcsak finom, de nagyon elegáns is: a savasság és testesség szépen egyenlítődik ki benne.

Ha már közelgő Nőnap és ajándék: mi volt a szívednek legkedvesebb visszajelzés, amit az utóbbi időben kaptál?

Nemrég valaki azt mondta nekem, hogy a mi borainkon lehet érezni, hogy nagy szeretettel és odafigyeléssel készülnek. Ez nem csak számomra öröm és büszkeség, hanem mind a 22 kollégámnak is: minden korty Dubicz bor a mi közös munkánk gyümölcse!