Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Hogy mit jelent az ökológiai vagy az organikus gazdálkodás, hogy van-e közük a biogazdálkodáshoz, és hogy tulajdonképpen mitől is bio a biobor, arról már esett szó, sőt a vegán borok világában is kalandoztunk már. Most pedig egy külön kategóriáról, a biodinamikus gazdálkodásról és a biodinamikus borokról lesz szó, amely jócskán eltér a biogazdálkodás fogalmától. De hogy pontosan miben, azt most megtudjuk.
Összhangban az univerzummal, avagy határ a csillagos ég!
Ha a biodinamikus gazdálkodás lényegét nagyon röviden szeretnénk összefoglalni, akkor azt mondhatjuk, hogy egy, az élő szervezeteket – a növényeken és állatokon kívül beleértve a talajt is – érő valamennyi hatás figyelembevételével, összhangba állításával és összhangban tartásával történő gazdálkodásról van szó. A biodinamikus szemléletmód alapján ezek a hatások azonban nemcsak „földi”, anyagi természetűek lehetnek, hanem akár kozmikusak is. Éppen ezért a biodinamikus gazdálkodás nem csupán vegyszermentességet jelent, ahogyan a biogazdálkodás, hanem egy jóval komplexebb, holisztikus szemléletmódot.
A természet körforgása
A biodinamikus kifejezésben tulajdonképpen ott van mindkét szó, amely jellemzi ezt a gazdálkodásmódot: a bios (tehát az élet) és a dinamika (vagyis a változás, ritmus). A biodinamikus gazdálkodás Rudolf Steiner 1924-es előadássorozatára épül, és bár a mai napig sokak csak amolyan spirituális „hókuszpókusznak” tartják ezt a módszert, a klíma-, környezet- és egészségtudatos magatartás előtérbe kerülésével és az egyre gyakoribb, ősi, természetes folyamatokhoz való visszatéréssel egyre elfogadottabbá válik. Nem véletlen, hogy a hivatalosan bejegyzett világszervezet, a Demeter International, amely a világ minősített biodinamikus gazdaságait fogja össze, már nagyon sok taggal rendelkezik.
Gyógynövények, preparátumok – Mit használnak a biodinamikus gazdaságokban?
A biodinamikus gazdálkodásban teljes mértékben elutasítják a szintetikus szerek használatát, és nagy hangsúlyt fektetnek a talaj egészségének, természetes ökoszisztémájának kialakítására, megőrzésére. A szerves trágyák és komposztok készítésekor például cickafark, kamilla, csalán, tölgyfakéreg, pitypang és macskagyökér készítményekkel szabályozzák a bomlási folyamatokat, és adott esetben a trágyát biztosító állatállományt is biodinamikus szemléletmóddal tenyésztik. Permetezéshez növényi kivonatokat, például csalán vagy zsurló főzeteket használnak, a talaj takarásához, védelméhez pedig például körömvirágot, mustárt, hajdinát, valamint fehér- és vörösherét. Humusz és kvarcliszt preparátumokat is használnak a termesztésben, melyeket tehénszarv tülkébe töltenek, és az őszi napéjegyenlőség idején, illetve tavasszal ássák a talajba, majd kiásás után ezeket a preparátumokat talajpermetezőként vagy a növény ellenálló képességének növelésére használják.
Holdfázisok, csillagképek – Mit mikor?
Az már régóta ismeretes, hogy a telihold hat az élő szervezetekre, közöttük ránk, emberekre is, így a biodinamikus gazdálkodásban is nagy hangsúlyt fektetnek a különböző termesztési műveletek időzítésére. Az egyes munkafolyamatokat a holdfázisokhoz vagy csillagképekhez igazítják, sőt, a napszakok vagy az évszakok ritmusát, körforgását is szem előtt tartják. A fogyó Hold például a gyökérnövekedésre van jó hatással. A szőlő esetében ez az időszak a legkedvezőbb a metszésre vagy a szüretre, de ilyenkor igazán hatásos a gyomnövények elleni védekezés is. A telihold vonzása viszont a tápanyagok felvételét könnyíti meg. A különböző csillagképek is máshogy hatnak a növények – és az élő szervezetek – fejlődésére: egyes csillagképek a gyökérfejlődést vagy a levélnövekedést serkentik, mások viszont a termés- és magképződést.
Biodinamika a borkészítésben
Nemcsak a szőlőtermesztési folyamatokban van jelentősége a holdnaptár követésének, hanem a borkészítésben is. Így például a biodinamikus borászatokban a telihold idejére ütemezik a borok palackozását, hiszen ilyenkor a boroknak teltebb, intenzívebb illatuk van. Jellemzően inkább a fahordós érlelést alkalmazzák, és csak a legszükségesebb borkészítési eljárásokat veszik igénybe. A biodinamikus borászat – mint ahogy a szőlészet is – rendkívül speciális szakmai munka, amely nagy körültekintést igényel.