Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Kicsit olyan ez, mint amikor mindenki tudja, kiről beszélünk, mégsem mondjuk ki a nevét; nagyon sokan szeretjük az édes borokat, mégsem beszélünk róla, sőt, gyakran félve valljuk be még magunknak is. De miért “ciki” az édes bor? Miért hisszük, hogy csak desszerthez lehet inni? Tényleg “gagyibb” vagy csak rosszabb a marketingje? Itt az ideje, hogy javítsunk rajta egy kicsit.
Laikus borfogyasztóktól szoktunk hallani, hogy az édes bor olcsó, gagyi, hogy a hozzáértők nem is isszák és hogy csak desszerthez passzol. Ugyanakkor a borász szakma tudja, hogy a száraz, félszáraz, félédes, édes borok egyaránt lehetnek kiválóak, utóbbi kapcsán pedig nem szabad megfeledkeznünk a történelmi hagyományairól sem: anno egy-egy királyi vacsora fénypontjaként szolgáltak fel édes borokat.
A szőlő fajtája, színe, termőhelye, készítésének módja, valamint a szüretelés ideje határozza meg, milyen fajta bor készül majd belőle. Fontos, hogy a szőlő érett legyen és megfelelő cukor-, illetve és savtartalommal rendelkezzen (minél érettebb a szőlőszem, annál több a benne lévő cukor és annál kevésbé savas). Definíció szerint a 40-45 gramm/liter maradék cukor feletti cukor tartalommal rendelkező borokat hívjuk édes boroknak.
Sajnos nem kell nagyon sokat keresgélni, hogy a boltok polcain találjunk olyan olcsó, rossz minőségű édes borokat, melyek a természetes maradék cukor helyett mesterségesen vannak édesítve és egyértelműen negatív hatással vannak ezen italok általános megítélésére. Az sem feltétlen kedvez ennek, hogy sokszor desszert borként vannak feltüntetve – egyáltalán nem csak desszertek mellé érdemes őket fogyasztani. Ugyanakkor egy félédes Dubicz Muscat Ottonel például remek választás lehet szárnyasokhoz, gyümölcs salátákhoz, sajtokhoz vagy akár pikáns, édeskés, távol-keleti ételekhez is. Személyes kedvencünk a 1014 Tramini, mely ízében az érett szőlő köszön vissza, 60 gramm/liter maradék cukor tartalmával az édességeken túl tökéletesen harmonizál a libamájjal és különleges sajtokkal is. Fontos, hogy a borokhoz való ételek párosításakor figyeljünk arra, hogy az étel semmiképp se legyen édesebb, mint a bor.
Merjünk bátran édes borokat választani és fogyasztani, ne érezzük kellemetlennek, cikinek, ne foglalkozzunk a sznob véleményekkel, inkább mondjuk el mindenkinek, hogy minőségi bort iszunk, hogy a hozzá választott ételünk kiemeli a benne lévő ízeket, hogy nem csak süteményekhez illik és hogy bárki, aki kételkedik az édes borokban, csak kóstolja meg őket. Tökéletes választás nincs, de komolyabb összegben fogadnánk rá, hogy aki szereti az édes ízeket, egy Dubicz félédes vagy édes borral nem fog hibázni. Válogassatok webshopunk kínálatából, keressétek az igazit! 🙂