Egy helyen minden, amit tudnod kell erről a csodálatos növényről.

A termés felhasználása szerint

  • borszőlő fajták /fehérborszőlő-fajták /minőségi fehérborszőlőfajták /tömegborszőlő-fajták /vörösborszőlő-fajták
  • csemegeszőlő-fajták
  • direkt termő és régi rezisztens hibridfajták
  • mazsolaszőlő fajták

Megjelenése, felépítése

A szőlő fás szárú, kúszó, kacsokkal kapaszkodó lián, mely vadon fejlődve a környezetében lévő tárgyakra (fákra) igyekszik felkapaszkodni, napfényhez, élettérhez jutni. A művelés körülményei között a szőlőnövényt metszéssel és egyéb fitotechnikai beavatkozások segítségével igyekszünk a termesztési célnak megfelelőre alakítani. Levelei karéjosak (3–7 karéj). Bogyótermése sötétlila, halványzöld vagy sárga, bogyónként többnyire 2–4 maggal.

Hasznosítása, típusai

Gyümölcsét étkezési célra fogyasztják; levéből gyümölcslevet, illetve bort készítenek.

A FAO adatai szerint a Föld területéből mintegy 75 866 négyzetkilométeren termesztenek szőlőt. A termés körülbelül 71%-ából bort készítenek, 21%-át friss gyümölcsként adják el, továbbá 2%-ot aszalnak meg mazsolának — ebben az összesítésben a gyümölcslének feldolgozott mennyiség nem szerepel. Egy hányadának levét cukormentes befőttekben használják édesítőszerként.

Bort szinte kizárólag a bortermő szőlő különféle fajtáiból állítanak elő. Néha, főleg Észak-Amerikában, a labruscát (Vitis labrusca) és a két faj több hibridjét is használják erre — ezek zömmel direkt termő fajták.

A termelés célja szerint megkülönböztetjük az étkezési célra termelt csemegeszőlőket és mazsolaszőlőket, valamint a borszőlőket.

Jelenleg mintegy 8–10 000 fajta borszőlőt termesztenek szerte a világon. Ezeket többféleképpen csoportosítjuk: egyrészt megkülönböztetjük az oltványról nevelt szőlőket a direkt termő fajtáktól, másrészt vörös, illetve rozéborokat adó, lila héjú gyümölcsöket termő fajtákat a fehérborokat adó, zöld, illetve sárga héjú változatoktól.