Ma már egyre gyakrabban hallott szavak a környezettudatosság, a fenntartható fejlődés, az ökológiai, az organikus vagy éppen a biogazdálkodás. És nem csak az egészségtudatos életmód kapcsán, hanem környezetvédelmi szempontból is. Nincs ez másképp a szőlészetben és a borkészítésben sem, hiszen nemcsak a borászatok, de a bortrendekkel foglalkozó szakértők szerint is egyre tudatosabban figyelnek ezekre a tényezőkre a borfogyasztók is. De vajon mit is jelent az ökológiai vagy az organikus gazdálkodás, van-e közük a biogazdálkodáshoz, és tulajdonképpen mitől is bio a biobor?

Ökológiai, organikus, bio – Mi mit jelent?

Jó hír azoknak, akik szeretnének pontosan eligazodni a fenti fogalmak között, hogy valamennyi kifejezés ugyanazt jelenti, igazából egymás szinonimái. Egy olyan termesztési, termelési folyamatot, mezőgazdasági rendszert takar, amelyben szintetikus anyagok, növényvédő és egyéb vegyszerek mellőzésével vagy lehető legkisebb mértékig való csökkentésével történő gazdálkodást és élelmiszer-előállítást végeznek természetes folyamatokat és anyagokat alkalmazva. Ez a gazdálkodási mód tehát a természet folyamatait engedi érvényesülni, miközben óvja a talaj termékenységét, szem előtt tartja a növények, az állatok és a talaj természetes egyensúlyát, valamint nem utolsósorban a környezet védelmén és minőségének javításán is dolgozik.

Biotermék csak tanúsított gazdálkodásból!

Fontos, hogy a biogazdálkodásnak szigorú szabályozásnak kell megfelelnie, és kizárólag azok az élelmiszerek – köztük a borok – számíthatnak bioterméknek, amelyek a megfelelő, elismert szervezet által tanúsított gazdálkodásból és a szabályozásnak megfelelő feldolgozási folyamatból származnak. Ezek a termékek kaphatják csak meg a megkülönböztető „öko” logót. A tanúsítás során külön feltételeknek kell eleget tenni a termelési, tehát a mezőgazdasági vonalon, valamint a feldolgozóipari, tehát a borkészítési vonalon is, és természetesen rendszeresen ellenőrzik is mindkettőt.

A biobor a szőlőben kezdődik

Ahhoz, hogy végül a palackba biobor – illetve ahogy a hivatalos elnevezés szól, „ökológiai rendszerben termesztett szőlőből készült bor” – kerüljön, már az alapanyagnak is természetesen bioszőlőnek kell lennie. Egy ültetvény bio minősítése azonban nem történhet meg egyik napról a másikra. Előírt átállási időszakot kell betartani, amely időszak alatt tilos szintetikus növényvédő szereket (például rovar- és gyomirtót, felszívódó vegyszereket), növekedésszabályozókat vagy műtrágyát használni. A kemikáliákkal történő növényvédelem helyett természetes anyagok használhatók csupán, mint a kén, a réz, a különböző növényi kivonatok vagy a vízüveg.

A különböző szőlőbetegségek, valamint az ellenük való védekezés természetesen nem hagyható el, ha egészséges és mennyiségben is megfelelő szőlőalapanyagot szeretnénk szüretelni. Ezt a biogazdálkodás során – a természetes anyagok alkalmazásán túl – még kézi zöldmunkával, tehát a kártékony gombák (például lisztharmat, peronoszpóra) számára nem túl kedvező, szellősebb lombozat kialakításával, és megfelelő művelésmódok, valamint metszésmódok alkalmazásával is lehetséges elérni. Megoldást jelent még a szőlőre leselkedő kártevők természetes „ellenségeinek”, ragadozóinak szőlőültetvényre történő betelepítése is.

Nem mindegy, hogyan készül

Ahhoz, hogy biobor készülhessen, nem elegendő, hogy a szőlőalapanyag biogazdálkodásból származzon. A borkészítés során is be kell tartani az előírásokat. Így például tilos a különböző borkőstabilizáló szerek vagy tartósítószerek használata, nem megengedett a must cukor- és savtartalmának növelése és csökkentése, tehát a bor szerkezetének akár fizikai, akár kémiai megváltoztatása sem.