Bár jelenleg a szőlőhegy kicsit csendesebb időszakát éli, hamarosan újra elérkezik az aktív szőlőmunkák ideje. Amint véget ér a szőlőnövény nyugalmi periódusa, és megkezdődik a nedvkeringés, a szőlőtőkéket körülvevő természet is életre kel. Ezzel együtt a szőlőt veszélyeztető különböző baktériumok, gombák is megkezdik korántsem áldásos tevékenységüket. De hogyan tudunk ellenük védekezni?

Majd ha fagy! – Segít a természet is

A téli időszak is segít a szőlőbetegségek elleni védekezésben – különösen, ha igazi, fagyos napokat tartogat. Szemben az enyhe telekkel, a tartós fagyok jelentősen megtizedelhetik a szőlőnövényt veszélyeztető kártevők, valamint kórokozók sorát. Ha pedig a szőlőt kevesebb betegség és veszély fenyegeti érése közben, kevesebb mesterséges beavatkozásra is lesz szükség a szőlészeti munkák során.

Fontos a megelőzés

A szőlőnövény esetében – akárcsak ahogy nálunk, embereknél – nagyon fontos tényező, hogy kellő figyelmet fordítsunk a betegségek elleni megelőző védelemre. A szőlő esetében ez egyrészt különböző szőlőművelési eljárások alkalmazásával, másrészt pedig különböző védekezőszerek permetezésével valósítható meg.

Így neveld a szőlődet

Ahhoz, hogy a szőlőnövény egészségesen fejlődjön egész élete során, az év minden évszakában ápolni és gondozni kell. A legfontosabb szőlőgondozási munkák alapos és precíz elvégzése ugyanis nemcsak azt eredményezi, hogy – természetesen, ha az évjárat is úgy akarja – szüretkor mind mennyiségben, mind pedig minőségben kifogástalan alapanyag kerülhet a pincébe, hanem hogy a szőlőnövény egészséges marad, immunrendszere megfelelően működik, így a betegségekkel szemben is ellenállóbbá válik.

A legveszedelmesebb betegségek elleni védekezés

A leggyakoribb szőlőbetegségek közül talán a legveszedelmesebb a peronoszpóra. Mivel a zöld növényi részek (levelek, zöld fürtök és hajtások) belsejében élősködik, ott már nem lehetséges elpusztítani, így mindenképpen megelőző védekezést szükséges folytatni. Fontos tehát a helyes kötözés, a lombritkítás, de akár a talaj gyommentesítése, a tőkének és környezetének szellősebbé tétele is segít. A peronoszpóra „melegágya” ugyanis a nedves környezet, tehát megfelelő csapadékmennyiséggel párosuló napi középhőmérsékleti érték esetén megindul aktivizálódása és károkozása. A növény zöld részeire történő védekezőszer kijuttatása is fontos lépés, de ezt általában többször is szükséges megismételni.

Ha már megtörtént a baj

Ha a legnagyobb igyekezet és előzetes védekezés ellenére is valamilyen betegség, kórokozó támadja meg a szőlőnövényt, nagyon fontos, hogy a további fertőzés vagy a meglévő betegség továbbterjedését igyekezzünk megakadályozni. Általában ezek a beavatkozások különböző permetezésekből állnak, melyekhez nagyon sok eszköz áll rendelkezésre a konvencionálistól egészen a gyógynövényes permetezésig. Bármelyiket is „vetik be” a szőlőültetvényen, a legfontosabb szempont, hogy a szőlőbetegségek elleni védekezést mindig időben szükséges elvégezni, különben a termés egy része – rosszabb esetben az egésze – kárba veszhet.

Éppen ezért „huszonnégy órás” munka a szőlészet. A legkisebb elváltozások, eltérések, vagy az időjárás kedvezőtlen alakulása esetén is azonnal, késlekedés nélkül szükséges védekező akcióba lendülni.