Számtalan cikk foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a különböző típusú borok meddig állnak el felbontás után. Ám azt már jóval kevesebb taglalja, hogy pontosan mi történik akkor, ha romlott bort iszunk. Mi a következő sorokban éppen erre a kérdésre keressük a választ. (tovább…)
Ha borokról és azok palackjairól van szó, leggyakrabban a hagyományos, 0,75 liter űrtartalmú üvegekkel kerülünk közelebbi kapcsolatba. Egyre gyakrabban találkozhatunk azonban az ennél nagyobb, 1,5 literes – de akár az ennél még méretesebb – változatokkal. Az 1,5 liter űrtartalmú palackok magnum névre hallgatnak, és nem csupán a benne lévő dupla bormennyiség miatt különböznek hagyományos társaiktól, de a borok is másképpen érnek bennük. Ezen kívül a magnum palackokat például pezsgők készítésekor, érlelésekor is használják. Ismerkedjünk meg a dupla 0,75-össel, vagyis a magnummal.
Helló tavasz, helló jó idő! Örülünk, hogy végre itt vagy. (tovább…)
Tengeren túlról sorozatunk előző részeiben négy, az egyenlítőtől délre található ország, Chile, Ausztrália, Új-Zéland, valamint Dél-Afrika borászatával és boraival ismerkedtünk meg, majd átutaztunk az északi féltekére, Kanadába. Onnan nem megyünk most messzire, csupán a szomszédba, vagyis az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a szőlőtermesztés és a borkészítés legismertebb pontja Kalifornia. De a többi tagállamot is érdemes „borilag” feltérképezni. Ismerkedjünk meg az USA borászatával és boraival! (tovább…)
Borimádóknak valószínűleg nem kell sokáig bizonygatnunk a fenti állítást, viszont azoknak, akik még nem döntötték el, melyik oldalra álljanak, alábbi összefoglalónk nagy segítség lesz. Ráadásul ezekkel az érvekkel bátran elő is hozakodhatsz egy sörös társaságban, ha előkerül a nagy „bor vs. sör” vita. Lássuk hát, melyek azok az okok, amiért egyértelműen előbbi a jobb választás. (tovább…)
Amikor hal kerül a tányérra, általában a könnyed, száraz fehérborok közül választunk mellé kísérőt. Pedig a halételek esetében – akárcsak más húsételek borral történő párosítása során – az is fontos tényező, hogy milyen mártás vagy köret készül a hal mellé, illetve, hogy maga a hal húsa milyen felépítésű, valamint, hogy milyen fűszerekkel, és hogyan készítjük el. Így tehát adott esetben a könnyed, száraz borokon túl bátran választhatunk testesebb fehérbort, rosét, sőt, elkészítéstől függően akár sillerbort is. Nézzünk néhány hal- és borpárost. (tovább…)
Tengeren túlról sorozatunk előző részeiben négy, az egyenlítőtől délre található ország, vagyis Chile, Ausztrália, Új-Zéland, valamint Dél-Afrika borászatával és boraival ismerkedtünk meg. Most átutazunk az északi féltekére, azon belül is az észak-amerikai kontinens országába, Kanadába, amely fekvése és éghajlata miatt bizony éppen a határán van, sőt, egy része kívül is esik az ideális szőlőtermesztési tartományon, mégis foglalkoznak ott szőlőtermesztéssel és borkészítéssel. Ismerkedjünk meg Kanada borászatával és boraival, köztük a talán legismertebb bortípussal, a jégborral. (tovább…)
Legyen szó szombat esti baráti összejövetelről, családi ebédről, évfordulós vacsoráról vagy csak egy könnyed iszogatásról a csajokkal/haverokkal, jó tudni, meddig szabad elmenni. (tovább…)
A szerelmesek napja sok mindenről szólhat. Alapesteben a mindent elsöprő vágyról, a rózsaszín ködről, az örök hűségről, a töretlen harmóniáról, de – ezek híján – lehet „pusztán” egy nap is, amikor jó együtt lenni, beszélgetni, gondtalanul nevetgélni. Bármelyiket keresd is február derekán, a bor tökéletes társad lesz hozzá. (tovább…)
Talán semmi sem határozza meg jobban egy bor karakterét – természetesen az adott szőlőfajta vagy szőlőfajták sajátosságain kívül -, mint maga a termőhely, azon belül is annak klímája, illetve talaja. Utóbbi nem véletlenül fontos a bor életében, hiszen a szőlőnövény gyökere a talajba kapaszkodik, innen veszi fel a vizet és a tápanyagokat. Ha ez a talaj vulkanikus eredetű, akkor sajátos karaktere lesz a rajta termett szőlőből készült bornak. De milyenek is a vulkanikus borok, és melyik borvidékeken találkozhatunk velük? (tovább…)
