Nyár van, ilyenkor a hőmérséklet emelkedésével együtt növekszik a frissítő buborékok utáni vágyunk is – legyen az egy laza, jéghideg fröccs, vagy éppen egy lendületes gyöngyözőbor. Utóbbi esetében az apró buborékok még üdébbé és frissebbé változtatják az alapbort, ami miatt a gyöngyözőborok rendkívül jól csúsznak, főleg jól behűtve. De hogyan kerülnek a „bubik” a palackba, és mihez, illetve hogyan fogyasszuk őket? Tehát mit kell tudni a gyöngyözőborokról?

Minden a borral kezdődik

A gyöngyözőborok bázisa – ugyanúgy, akárcsak a többi buborékos ital, tehát a habzóbor vagy a különböző pezsgők esetében – mindig egy úgynevezett csendes- vagy alapbor, majd ebbe kerülnek bele a buborékok, tehát a szén-dioxid. Az alapanyag, vagyis az alapbor, majd később a buborékok előállítási módja, mérete és mennyisége, illetve az általuk a palackban okozott túlnyomás mértéke tesz különbséget a buborékos italok között, melyek egyike a gyöngyözőbor, vagy másik nevén frizzante.

Hogyan kerül bele a buborék?

Buborék – vagyis szén-dioxid – kétféleképpen kerülhet az alapborba: természetes vagy mesterséges úton. Előbbi a bor erjedése során keletkezik, amikor az élesztőgombák a szőlőben lévő cukrot alkohollá és szén-dioxiddá alakítják át, utóbbi pedig akkor, amikor – akárcsak a szódavíz készítése során a vízhez – megfelelő mennyiségben szén-dioxidot adagolnak a borhoz, más kifejezéssel a szén-dioxidot elnyeletik a borban (ehhez az alapbort 4 Celsius fokra le kell hűteni).

Miért gyöngyözőbor?

Bármelyik módon is kerüljön szén-dioxid, vagyis buborék a borba, gyöngyözőbor kategóriába akkor kerül, ha a szén-dioxid túlnyomás a kész borban 20 Celsius fokon 1-2,5 bar. A habzóborok ennél magasabb, 3 bar túlnyomással rendelkeznek, a pezsgők pedig akár a 6 bart is elérhetik.

Miből készülhet?

Gyöngyözőbor készülhet fehér-, rozé-, de akár vörös változatban, tehát fehér- vagy kékszőlő alapanyagból is, lehetnek szárazak, félszárazak és félédesek is, tehát maradékcukor-tartalmukban is lehet eltérés. Sőt, savtartalmuk mellett egy leheletnyi maradékcukor mindenképpen jól áll ezeknek a tételeknek. A gyöngyözőborok jellemzője, hogy gyümölcsös, friss, üde karakterükben a hozzáadott oldott szén-dioxid fokozza az illat- és zamatanyagok érvényesülését. Szőlőfajtákra nézve is széles a lehetőség, de nagyon fontos a megfelelő savtartalom megőrzése, tehát a megfelelő szüreti időpont megválasztása.

A mi ZSiZSi Frizzante gyöngyözőborunk

Amikor a gyöngyözőborunk ötlete megszületett, egy dolog volt csak biztos, hogy ZsiZSi lesz a neve. Ez volt ugyanis imádott nagymamánk beceneve, így az ő tiszteletére neveztük el a bort. Gyümölcsös, illatos ZSiZSi Frizzante tételünk elkészítése viszont már komolyabb fejtörést okozott. A pincében lévő összes bort kipróbáltuk, és sokat házasítottunk is, azonban nem volt egyszerű eltalálni azt az összképet a széndioxid hozzáadása után, amit előzetesen elképzeltünk. Végül a mátrai borvidék különleges, illatos fajtái – így az irsai, a muscat ottonel és a muscat lunel – jelentették a megoldást. Igyekszünk minden évjáratban hasonló íz- és illatvilágot elérni, amihez különböző házasításokat próbálunk ki. A 2018-as év nyerő kettőse az irsai-ottonel házasítás.

Mikor, mihez és hogyan igyuk?

Gyöngyözőbort bármikor ihatunk, hiszen például évszaktól függetlenül nagyszerű aperitif bor. Remek kezdés egy vacsorához, de ha már nyár és jó idő, akkor grillpartihoz is remek kísérő, amíg elkészülnek az ételek. Nyári szabadságon – amikor nem kell autót vezetnünk – bátran próbáljuk ki egy szuper mediterrán reggeli mellé, de könnyű ebédeket is vidáman elkísér. Egy dolgot azonban mindig tartsunk szem előtt: a gyöngyözőbor hűtve az igazi, így – főleg nyári hőségben – fokozottan figyeljünk a megfelelő fogyasztási hőmérsékletre. A ZSiZSi is bátran hűthető 6-8 Celsius fokra, sőt, akár fogyasztás közben jégvödörbe is állítható, hogy ne melegedjen fel a palack tartalma.

Vidám, buborékos nyarat mindenkinek!