A Sauvignon Blanc a kedvenc borod? Ismerd meg még jobban, tudj meg róla még többet, és talán arra is választ kapsz, hogy miért is szereted annyira!

A sauvignon blanc a nyolcadik legelterjedtebb borszőlő. A világ szinte összes bortermelő országában megtalálható. Középérésű, közepesen termő fehér borszőlőfajta. Fürtje kicsi, vállas, tömött. Bogyója is kicsi, zöldessárga, feketén pontozott, alig hamvas, középvastag héjú, lédús. Levele középnagy, kerekded, ötkaréjú, közepesen tagolt.

A belőle készülő karakteres bor könnyen felismerhető; bodzára, fűre, csalánra, szénára emlékeztető aromákkal, finom savakkal rendelkezik. A Dubicz Borászat 1014-es Dubicz Sauvignon Blanc-ja esetében „a fajta szelíd bája, ízében hangsúlyos a fajtajelleg: a zöld egres és a finom bodza elegye határozott savakkal párosul”. Míg a Mátra sorozat Savignon Blanc bora „illatban könnyed mezei füveket idéz, árnyalatnyi virágos tónussal, egy kis érett körtével a háttérben. Ízben egyensúlyos, közepes testtel. Gördülékeny, jó ivású bor.”

Íme néhány érdekesség a sauvignon blanc szőlőfajtáról, illetve már magáról a borról is. Ezek után garantáltan máshogy fogunk tekinteni rá, de főképp máshogy fogjuk ízlelni, kóstolni, fogyasztani.

sauvignon blanc

A sauvignon blanc szó jelentése: vad fehér. Egyes források szerint állítólag azért ezt a nevet kapta, mert vadon nőtt szőlőfajtáról van szó. Származása a 18. század környékére vezethető vissza. Hazájának Franciaországot, a Loire-völgyet tekintjük, ám egy friss, ausztrál DNS kutatás szerinte vélhetően közeli rokonságban áll a chenin blanc-nal és a traminivel.

Azt, hogy milyen nagy kedvenc lett mára, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy világszinten jelenleg a nyolcadik legelterjedtebb borszőlő, ma már a világ szinte összes bortermelő országában megtalálható. Európában nem meglepően még mindig Franciaországban vannak a legnagyobb területei, de már óriási területeken megtalálható Olaszországban és Spanyolországban is, illetve mindenképp említésre méltóak a romániai, erdélyi területek.

Hazánkban 1982 óta államilag minősített fajta, felfutása a chardonnay-hoz hasonlóan a nyolcvanas évek elejére tehető. Itthon inkább a hűvösebb területeken terem, például az Etyek-Budai vagy az Aszár-Neszmélyi borvidéken, egyre elterjedtebbb a Mátrában is, de a Tokaj-Hegyalja és Somló kivételével gyakorlatilag minden borvidékünkön megtalálható. Jelentősebb területek az újvilágban leginkább Új-Zélandon, az Egyesült Államokban, Chilében, Dél-Afrikában és Ausztráliában vannak.

A tavasz borának nevezik, mert bár nyári fogyasztásra is tökéletes borfajta, a tavaszra is jellemző lendületes frissessége, virágos, gyümölcsös jegyei miatt elsősorban ehhez az évszakhoz illik.

Nagyon erős növekedésű, magától szívesen hajt gazdag lombozatot. Erre érdemes a szőlő gondozójának odafigyelni, mivel a növekedés iránti vágya könnyen hátráltathatja a gyümölcs megérlelésében, így mindenképp több zöldmunkát igényel az átlagosnál. Elsősorban a magas mésztartalmú, lazább talajokat és a hűvösebb területeket kedveli, de homokos, löszös területeken is jól érzi magát. Október közepén, 18-20 mustfokkal szüretelhető.

A legtöbb sauvignon blanc-ból száraz fehérbor készül, általában reduktív eljárással, bár egyre többen kísérleteznek tölgyfahordós érleléssel. Az ilyen módon erjesztett és érlelt borok testesebbek, és hosszabb életűek palackos tárolás mellett. Ez azért fontos, mert az ilyen gyümölcsös, friss fajtájú borok nem tűrik igazán a hosszabb palackos tárolást. Élénk savak jellemzik a könnyedebb, vagy esetleg közepes testesség mellett. Jellegzetes íze és aromája miatt rengeteg étellel alkot nagyon jó párost, a friss kecskesajt és a spárga például tökéletes választás lehet mellé.

És még egy érdekesség zárásként: Emile Peynaud – akit a modern borkészítés atyjaként tartanak számon – pont sauvignon blanc szőlő kóstolása közben figyelt fel először a késleltetett ízélményre. Ez azt jelenti, hogy egyes boroknak, illetve gyümölcsöknek (és zöldségeknek is!) első kóstolásra enyhe az íze, de 20-30 másodperc múlva visszatér egy sokkal intenzívebb, erőteljesebb ízélmény. Oka a gyümölcsben található tiol nevű kénszárzamék és a szánkban élő baktériumok találkozása. A borban is akkor érezzük az egzotikus-illatos gyümölcsösséget, ha fermentáláskor tiol keletkezik.