A Cabernet Franc a világ szinte valamennyi szőlőtermő vidékén elterjedt és ismert három nagy bordeaux-i kékszőlőfajta egyike, a Merlot és a Cabernet Sauvignon mellett.

Francia eredetű, akárcsak rokona, a Cabernet Sauvignon, és bár sok közös tulajdonságuk van, a Cabernet Franc némileg szelídebb, visszafogottabb típusú borokat ad. Ennek a tulajdonságának köszönhető, hogy a bordeaux-i házasítások szinte állandó, és kedvelt szereplője, világviszonylatban nézve azonban önállóan, tehát fajtaborként palackozva ritkábban találkozhatunk vele.

A Cabernet Franc-t és a Cabernet Sauvignon-t gyakran említik testvérekként, holott rokonságuk nem testvéri „kapcsolatból” ered, a Cabernet Franc ugyanis a Sauvignon őse. Kicsivel korábban érik, mint a Cabernet Sauvignon, ezért teljes beérése megbízhatóbb némileg hűvösebb fekvésű, illetve klímájú ültetvényeken, valamint olyan termőhelyeken, ahol az érés időszaka már csapadékosabb, kiszámíthatatlanabb időjárású.

Hazánkban szinte valamennyi, vörösborokat is adó borvidékünkön „összefuthatunk” a Cabernet Franc-nal, így a Mátrai borvidéken is. A déli borvidékeinken egyre kiemeltebb szerepet kap a fajta, így például mind házasításokban, mind önállóan palackozva Szekszárdon, illetve Villányban is. Villánynak egyenesen „zászlóshajója” lett a fajta, olyannyira, hogy külön szabályozást is vezettek be a Villányi Franc név alatt forgalomba hozható Cabernet Franc borokra, pontosan meghatározva a premium és super premium minőségben készülő tételek előírásait.

A fajta őshazájában, Franciaországban Bordeaux és a Loire-völgye ad otthont a Cabernet Franc-nak. Bordeaux-ban a jobb parton, vagyis a Dordogne-folyó jobb oldalán termesztik, de fajtaborként itt nem igazán találkozhatunk vele, mivel leginkább a bordeaux-i házasításokban szerepel a Cabernet Sauvignon és a Merlot „társaként”. A Loire-folyó mentén viszont önállóan, fajtaborként is palackozzák.

A Cabernet Franc mindenképpen fahordós érlelést igényel, és meg is hálálja azt. Elegáns, összetett, gazdag, jó tartású, szép felépítésű, élénk savszerkezetű, hosszan érlelhető, komoly borok születhetnek belőle, amennyiben megfelelő időjárási körülmények között, és megfelelő terméskorlátozással termett az alapanyag. A Cabernet Franc illata, zamatgazdagsága és nagy extrakt-tartalma hasonlóságot mutat a Cabernet Sauvignon-nal, aromáira nézve fűszerek, fekete ribizli, málna, cseresznye, szilva, és erdei gyümölcsök jellemzik, a hordós érlelés pedig további zamatokkal ruházhatja fel, csokoládé, dohány, és füst aromák jelenhetnek meg az érlelés során.

A két Cabernet közötti különbség többek között a csersavtartalomban is megnyilvánul. A Cabernet Franc-ból gazdag csersavtartalmú, de kevésbé érdes, inkább puha, bársonyos tanninú vörösborok születnek, és ezt az érett gyümölcsösséggel és nagy beltartalmi értékekkel párosuló szelídséget és eleganciát használják fel arra – a Merlot további rásegítésével -, hogy a bordeaux-i házasításokban a Cabernet Sauvignon keményebb robusztusságát kicsit visszafogják, egyúttal még több érett gyümölcsösséget és extrakt-tartalmat vigyenek a borba.

Mivel a Cabernet Franc ideális esetben összetett és elegáns bor, a gasztronómiában is hasonló adottságú ételeket párosítsunk hozzá. Az erdő gyümölcseiből, vagy gombáiból készült szósszal kísért vadételekhez, vöröskáposzta-pürével kínált sertés szűzhöz, vörösboros mártásokhoz (mindig azt a bort használjuk a mártás készítéséhez, amelyet majd az ételhez is fogyasztunk!), kakukkfüves burgonyával kísért libacombhoz, vagy libamellhez, egy kis friss áfonyával izgalmassá tett libamájpástétomhoz, rozéra sütött kacsamellhez, egy kis füstölt szalonnával és zöldbabbal kísért marhabélszínhez is remek választás. A magas kakaótartalmú csokoládés desszertek méltó társa, kedvence lehet például egy csokoládé brownie fahéjas szilvafagylalttal, vagy egy kávés csokoládétorta, illetve étcsokoládé-pohárkrém.