Epres-barackos sangria koktél

Egy sangria, mely az eper és a barack kombinációjára épül – tökéletes választás ez egy kellemes nyáresti kerti partihoz. Főleg, ha grillezünk is közben.

Hozzávalók:

  • 1 üveg Irsai Olivér
  • 2 dl sárga muskotály
  • 1,5 dl barackpálinka
  • fél kg szeletelt eper
  • 3 db szeletelt barack
  • 1 db szeletelt citrom
  • jégkocka

Elkészítés

A folyékony hozzávalókat öntsük össze egy nagyobb tálba. Adjuk hozzá a feldarabolt gyümölcsöket, majd jégkockákkal tegyük hűsítővé.

Forralt tea puncs – jegesen

Ez az ital a téli forraltbor és a nyári jegestea izgalmas kombinációja. A nyári sütögetés idején egy frissen elkészített hot dog vagy zöldségekben gazdag hamburger mellé kifejezetten találó választás.

Hozzávalók:

Elkészítés

Forraljuk fel a vizet, majd tegyük bele az 5 teafiltert, és hagyjuk azokat kiázni. Adjuk hozzá a fahéjat és a szegfűszeget. 5 percig hagyjuk hűlni. Közben egy gézdarabba csavarjuk bele a szegfűszeget és a fahéjat. Ezt követően kezdjük el újra melegíteni a teát, és fokozatosan öntsük hozzá a bort, adjuk hozzá a cukrot és a szörpöt, majd lógassuk bele a fűszeres „batyut” is. Mindaddig kavargassuk, melegítsük, míg az el nem kezd gőzölni. Vegyük le a tűzről, tegyük hűtőbe, és pihentessük egy éjszakán át. Jégkockát hozzáadva tálaljuk.

Frissítő dinnye koktél

Ha nyár, akkor dinnyeszezon. Vétek lenne nem kipróbálni, hogyan működik ez a frissítő tökféle a borral. A dinnyekoktél elkészítése egyszerű, íze viszont fenomenális.

Hozzávalók:

  • egy üveg Muscat Ottonel
  • egy fél mézédes sárgadinnye
  • kb. 1 dl bodzavirág szörp
  • apróra tört jég
  • 1 dl szódavíz
  • 1 teáskanál méz
  • egy pár mentalevél

Elkészítés

Az apróra vágott sárgadinnyét turmixoljuk össze a bodzaszörppel, míg az egy egész masszává össze nem áll (1-2 perc). Majd öntsük hozzá az fehérbort. Azt követően, hogy ezt összekevertük, adjunk hozzá egy teáskanál mézet. Hígítsuk fel 1 dl szódával, majd szolgáljuk fel jéggel. Tetszés szerint díszíthetjük mentával vagy egy vékony szelet dinnyével.

Star Gazer

A végére egy édesebb boros koktélt hagytunk. Elkészítése semmivel sem bonyolultabb, mint az eddigieké, a kellemes hozzávalók miatt viszont tökéletes nyári frissítő. Persze csak csínyán fogyasszuk a nagy forróságban!

Hozzávalók

  • 1 üveg 1014 Chardonnay
  • 3 dl sötét rum
  • 1 dl vanília szirup
  • 2 dl ananászlé

Elkészítés

Egy megfelelő méretű kancsóba öntsük bele a bort, majd jöhet bele a rum. Jól kavarjuk össze, mielőtt hozzáadjuk a vanília szirupot és az ananászlevet. A tökéletes összehatás érdekében jégkockával szervírozzuk. Citromkarikával vagy ananász darabokkal dobhatjuk fel a végén, hogy a látványa is édes legyen.

Míg gyerekként megveszünk a csokis tejért, felnőtt fejjel már csak kávéval indulhat a napunk. Ez az ízlésünk természetes változása, mely összefügg az igényeinkkel, a megélt élményekkel, a társas környezetünkkel, de még a hobbinkkal is. Ezek hatása alól pedig borozási szokásaink sem kivételek. Nézzük, honnan indulunk, és hova tartunk ezen a téren.

A borízlés evolúciójának 7 lépcsőfoka

1. Az édes a nyerő

Amikor a gin és a koktélok világából megérkezünk (avagy felnövünk) a borokhoz, az édes fehér és rosé nedűk adják a legfinomabb átmenetet. Ezek gyümölcsös aromáját a kezdő borkedvelők is könnyen kiérzik egy-egy kortyból. Az első sikerélményeknél pedig nincs is fontosabb.

2. Gyümölcsös találkozás

De nem időzünk soká a belépő szinten. Innen rövid út vezet egy intenzívebb közegbe, melyet olyan fajták fémjeleznek, mint a Merlot, a Malbec vagy a Shiraz. Ezek a népszerű tételek a maguk könnyed ízvilágával, de domináns karakterével, tökéletes ráhangolódást jelentenek a „nehezebb pályára.”

3. Merész szakasz

Itt aztán hirtelen kinyílik előttünk a borok izgalmas világa, és mind többet akarunk belőle. Több érettséget, több izgalmat, több bátorságot. Az olyan fajták, mint a Cabernet Sauvignon, a Syrah vagy a Chardonnay, pont ezt kínálják. Az ízérzék ebben a fázisban már annyira fejlett, hogy nem csak a különböző aromákat tudjuk megkülönböztetni, de a borkészítés folyamatára is következtetni tudunk kóstolgatás közben.

4. Elegánsok klubja

Az abszolút kedvenced egy üveg Pinot Noir? Akkor bizony már a negyedik fázisban vagy. Ezt abból is tudhatod, hogy minden gond nélkül azonosítod a virágos lenyomatokat a borban, sőt, még azt is kiérzed belőle, hogy azok hibiszkusztól vagy esetleg ibolyától származnak-e.

5. A buborékok bűvöletében

Aztán eljön az a pont, amikor sikerül megszabadulnunk minden előítéletünktől, és egyik pillanatról a másikra szerelembe esünk a habzóborral. Noha hóbortos jellegét sokan a bulikkal azonosítják, elkészítési módját tekintve ez az egyik legbonyolultabb borfajta. Ha éjjel pezsgővel álmodsz, nappal Proseccó-t iszol, a buborékok mögött meghúzódó másodlagos aromákért pedig egyenesen rajongsz, akkor bizony már az ötödik szinten jársz.

6. Természetes vonalon

Biodinamikus borok, narancsbor vagy a száraz Sherry– olyan fajták ezek, melyek semmiképp nem illethetők klasszikus jelzővel, hiszen a természetes borok lenyűgöző, egyben nehezen definiálható világát alkotják. A barátaid biztosan nem értik, miért rajongsz értük, de téged ez nem állíthat meg.

7. A tagadás fázisa

Ismerjük be: a borozás egy izgalmas utazás, mely során azonban szükségszerűen eljön a pillanat, amikor már nem akarunk újabb nagy dobást. Amikor egy finom, de jól ismert koktél vagy egy korsó hideg, de kiszámítható sör pont elég nekünk. Ha eljutsz erre a (holt)pontra, vegyél egy nagy levegőt, és csak lendülj át rajta. Ha pedig átértél a túloldalra, ünneplés gyanánt nyiss fel egy üveg édes Olaszrizlinget.

És kezdődhet minden elölről.

A világ legmagasabban fekvő szőlőültetvényei – Argentína

Akárcsak Chilében, Argentínában is nagyon fontos szerepet játszik az Andok jelenléte. Az „argentin oldalon” azonban egy kicsit másképpen hat a hegység a klímára, mint Chile esetében. A hatalmas hegyvonulat ugyanis nem igazán engedi át az óceán – tehát Chile – felől érkező, csapadékot hozó légtömegeket Argentínába, így szinte „sivatagos” körülmények között növekszik a szőlő. Engedélyezett viszont az öntözés, amelyet az Andok olvadó hótömege, gleccserei, valamint lezúduló vízfolyásai biztosítanak. Szőlőültetvények nagyon magasan, akár 3000 méter tengerszint feletti magasságban is teremnek, tehát itt találjuk a világ legmagasabban fekvő ültetvényeit, de körülbelül 1000 méteres magasság az általános Argentína szőlőültetvényei esetében.

A két legjelentősebb argentin borrégió: Mendoza és San Juan

Argentína első számú borvidéke Mendoza. Az egész országban termelt bor mennyiségének jelentős részét, mintegy kétharmadát itt készítik. Hatalmas kiterjedésű borvidék, mely öt különböző régióra oszlik. Éppen ezért mind klimatikus adottságok, mind pedig szőlőfajták tekintetében nagyon változatos. A leginkább kiemelendő a Malbec – amely adott esetben kifejezetten öreg tőkéken terem – és a Cabernet Sauvignon fajta.

Argentína második legnagyobb és legjelentősebb borvidéke San Juan, ahol szintén kékszőlőfajtákkal, és ezáltal vörösborokkal találkozhatunk túlnyomórészt – így a már említett Malbec-kel vagy a Cabernet Sauvignon-nal –, de a Syrah is nagyon szép borokat eredményez ezen a vidéken. Fehérbort adó fajta is fel-felbukkan errefelé, méghozzá az Argentínában őshonos szőlőfajta, a Torrontés.

Az Atlanti óceán hatása alatt – Uruguay

Argentína szomszédjáról, Uruguay-ról talán nem is gondolnánk, hogy jelentős lehet bortermelés szempontjából, pedig bizony komoly mennyiségben készülnek itt is borok. A klíma – köszönhetően az Atlanti-óceán hatásainak – itt már egészen más, mint akár Chilében, akár Argentínában. A páratartalom magasabb, inkább nedvesebb és forróbb az éghajlat, viszont az óceán felől érkező frissítő levegő is átjárja, és hűti az ültetvényeket. A nedves légtömegek hatására több a csapadék is, így itt nincs szükség öntözésre, viszont a magas páratartalom miatt érzékenyebbek a szőlők a különböző betegségekre. Gyakoriak az éjszakai szüretek, hiszen adott esetben rendkívül magas a nappali hőmérséklet.

Az uruguay-iak nemcsak készíteni, de fogyasztani is szeretik a bort, meglehetősen magas az egy főre jutó borfogyasztás. A legismertebb szőlőfajta a vörösbort adó Tannat, amelyet házasítanak is bordeaux-i fajtákkal, amely Franciaország délnyugati részéről származik. Ezen kívül Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Malbec, Merlot, sőt, Gamay, Barbera, vagy akár Nebbiolo fajtákat is telepítettek, de a meghatározó fajta mégis a Tannat maradt Uruguay fajtaösszetételében. Uruguay ezen kívül fehérborokat is szép számmal készít, így például Chardonnay, Pinot blanc, Viognier, vagy Sauvignon blanc fajtákból is.

A legnagyobb bortermő körzetek és a szőlőültetvények legnagyobb része a fővárostól, Montevideótól nem messze találhatók, nagyon változatos talajtípusokon, az agyagtól az üledékes, homokos, kavicsos talajokig.

Amikor a nappali egyben iroda is, a játékszoba pedig hirtelen feladatoktól zsongó tanteremmé avanzsál, a konyha fut, a fürdőben pedig hegyekben áll a mosnivaló, könnyen utolérhet minket a csillapíthatatlan vágy, hogy – akár csak egy fél órácskára is, de – magunk mögött hagyjunk mindent. De ha el nem is futhatunk, elbújhatunk. Vegyünk egy mély levegőt, fogjunk egy poharat, másik kezünkbe kedvenc borunkat, és keressünk egy helyet a lakásban, ahol aztán azt lassan és semmitől sem zavartatva elkortyolgathatjuk.

7 hely az otthonunkban, ahol élmény a borozás

A legautentikusabb: a pince

Ha borkóstolóra nem is tudsz elmenni, legalább annak illatát, hangulatát (és hőmérsékletét) megidézheted a saját pincédben. Ami biztos: itt nem botlasz bele senkibe, ha mégis, ő szó nélkül és hálával a szemében csatlakozik majd hozzád.

A legtitkosabb: a kamra

Ha egy kis izgalmat csempésznél bele, vedd célba a lakás legsötétebb zugát, a kamrát. Képzeld azt, hogy elbújtál a világ elől, hogy a legnagyobb titokban elfogyaszthasd az erőt adó nedűdet. Ennyi játék mindenkinek kell!

A legromantikusabb: a fürdőkád

Tegyél rá egy lapáttal! Készíts magadnak egy kényeztető fürdőt! Önts bele fürdősót, ami finoman masszírozza majd a bőröd, és keress valami puhát, ami fejpárnaként gondoskodik majd a nyakad kényelméről. Egyik kezedbe kedvenc könyved, másikba egy finom pohár bor, és máris indulhat az énidő felturbózott verziója.

A legcsendesebb: a kert vége

Ha igazi magányra vágysz, vágj a hónod alá egy régi pokrócot, és vedd célba az udvar legtávolabbi pontját. Rendezz magadnak egy egyszemélyes pikniket, melyen a fő fogás egy pohár bor. Arra ügyelj, hogy a látószögedbe semmiképp ne essen bele a ház, hogy tényleg ki tudd zárni az ott történteket. A legjobb, ha egy fülhallgatót és a kedvenc zenéidet is viszed magaddal.

A leghangulatosabb: a terasz

Ha nem mennél ilyen messzire – hiszen úgyis tudod, hogy bármikor ugranod kell a laptophoz vagy a gyerekekhez –, a terasz is megteszi. Viszont akkor adj a körítésre! Várd meg, míg rád sötétedik és körülötted minden elcsendesül. Kapcsolj hangulatvilágítást, keress puha párnát magad alá, és egy finom takarót a lábaidra, a telefont pedig feltétlenül némítsd le. Máris adott minden ahhoz, hogy méltó módon tedd fel a pontot a nap végének I betűjére.

A legkényelmesebb: a nappali

Ha nem a körítés, hanem a tartalom a lényeg, akkor számodra a nappali a tökéletes hely. Ehhez még extra előkészületekre sincs szükséged, csupán át kell adnod magad a fotel kényelmének (haladóknak lábakat az asztalra), majd engedni, hogy a bor színe, aromája, olajossága elvonja a figyelmed a véget nem érő to-do listákról.

A legpraktikusabb: a konyha

Bármennyire is próbálkozol, nem tudsz kiszakadni a háztartás mókuskerekéből néhány korty bor erejéig sem? Ha a hegy nem megy Mohamedhez… Avagy csupán addig állj meg, míg tele nem töltöd a poharad, aztán pedig azzal a kezedben pörögj tovább. Főzés közben kifejezetten passzol majd a helyzethez: két korty az ételhez, egy pedig neked.

Új sorozatunkban hazai borvidékeinket járjuk körbe borrégiónként, megismerkedve az ott jellemző adottságokkal, szőlőfajtákkal. Elsőként természetesen honnan máshonnan indulhatnánk, mint az „otthonunkból”. Járjuk be együtt a Felső-Magyarország borrégiót, amelybe a Bükki, az Egri, és a mi szeretett borvidékünk, a Mátrai tartozik. (tovább…)

Bizony akárcsak ránk, emberekre, a szőlőnövényre is rengeteg betegség leselkedik. Ha azt szeretnénk, hogy az ültetvényeken mind a szőlőtőke, mind pedig a majdani termés egészséges legyen, és az is maradjon, muszáj a növény védelmével kiemelten foglalkozni a szőlészeti munka során. Erre már rengeteg lehetőség létezik, de egyre jobban elterjednek a rezisztens, vagyis ellenálló szőlőfajták is. Mit érdemes róluk tudni, és melyek is ezek a szőlőfajták?

A rezisztencia és a környezetvédelmi szempontok

Ma, amikor a környezettudatosság, a fenntartható fejlődés és az egészséges életmód ennyire fontossá vált, egyre jobban előtérbe kerülnek a szőlészetben és a borászatban is a környezetvédelmi szempontok. Elég csak a bioborokra, vagy a biodinamikus gazdálkodásban előállított borokra gondolni, ahol a szintetikus növényvédő-, vagy más vegyszerek használata kerülendő. De léteznek olyan szőlőfajták, az úgynevezett rezisztens, vagyis ellenálló fajták, amelyek egyéni tulajdonságaiknak köszönhetően részben, vagy teljes egészében képesek „kivédeni” a rájuk leselkedő szőlőbetegségeket, ebből fakadóan pedig nincs szükség vegyszeres védekezésre.

A rezisztens fajták nemesítése

A szőlőbetegségek elleni védekezés mindig is nagy kihívás elé állította a gazdákat. Elég csak, például, az 1860-ban Amerikából Európába is megérkező kártevőre, a szőlőgyökértetűre gondolni, amelynek mérhetetlen pusztítása – vagyis a filoxéravész – jelentős károkat okozott az egész világon, ezen belül a mi borvidékeinken is. Már ekkor megkezdődött azoknak a fajtáknak a kutatása és nemesítése, amelyek ellenállók ezzel a kártevővel szemben, a későbbiekben pedig egyre több olyan rezisztens fajtát nemesítettek, amelyek például a különböző gombabetegségekkel szemben is ellenálló(bb)ak.

Mitől ellenállók a rezisztens szőlőfajták?

A rezisztens szőlőfajták ellenálló adottsága a genetikai felépítésükben rejlik. Ahhoz azonban, hogy ilyen genotípusú szőlőfajtákat nemesítéssel létrehozzanak, szükség van génforrásokra, vagyis olyan úgynevezett „vadfajokra”, amelyekben már kialakult a károsító tényezők – például a különböző betegségek, a kártevők, vagy akár a fagy elleni védekező képesség. Ezek a „vadfajok” olyan helyeken alakulnak ki, ahol a szőlő folyamatosan ezekben a károsító hatásokban részesül, és azok a növények lesznek alkalmasak génforrásnak, amelyek a természetes szelektálódás után fennmaradnak. Ezt követően ezeket a „vadfajokat” keresztezik (akár többszörösen is) a nemes fajtákkal, miközben géntérképezéssel, genetikai vizsgálatokkal ellenőrzik a rezisztens gének beépülését az új fajtába.

Melyek a hazai rezisztens szőlőfajták?

Hazánkban már az 1800-as évek végétől elindult a rezisztens fajták nemesítése – mind csemege-, mind borszőlők terén -, és a mai napig is tart. A rezisztens fajták nemesítésében az első, és egyben a legnagyobb jelentőségű nemesítő Teleki Zsigmond, később fia, Teleki Sándor volt, őket pedig sokan követték.

Ismerjünk meg néhány nemesítőt, és az általuk előállított, államilag minősített rezisztens borszőlő-fajtákat:

– Dr. Csizmazia Darab József

  • fehérborszőlő-fajták: Aletta, Bianca, Göcseji zamatos, Zalagyöngye 
  • vörösborszőlő-fajták: Medina, Nero.

– Dr. Szegedi Sándor fehérborszőlő-fajtája: Pölöskei muskotály.

– Dr. Kozma Pál

  •             fehérborszőlő-fajták: Csillám, Paulus, Viktória gyöngye
  •             vörösborszőlő-fajta: Duna gyöngye

– Dr. Koleda István, dr. Tamássy István, dr. Korbuly János

  •             fehérborszőlő-fajták: Odysseus, Orpheus, Kunleány
  •             vörösborszőlő-fajták: Korai bíbor, Pannon frankos

– ifj. dr. Kozma Pál fehérborszőlő-fajtái: Borsmenta, Jázmin.

A tavasz a megújulás, a szimbolikus újjászületés időszaka. Ideje hát otthonunkba is becsempészni egy kis változatosságot. (tovább…)

Lassan, de biztosan megérkezik a tavasz, és ettől fogva igazi zöldségdömpingben lesz részünk egészen az ősz végéig. Használjuk ki ezt az időszakot, fogyasszunk minél többet az egészséges és friss vitaminbombákból, no és persze ne feledkezzünk meg egy-két pohár borról sem. De melyik zöldségtípus milyen borral párosítható? „Kóstoljunk” bele néhány párosba! (tovább…)

Már korábban megismerkedhettünk a buborékos italok típusaival, és azon belül is a pezsgők világával. Néhány, a pezsgőkhöz kapcsolódó, gyakrabban hallható kifejezést azonban érdemes részletesebben kibontani, hiszen adott esetben nagyon fontos információkat kaphatunk általuk. Következzen tehát egy kis pezsgőszótár. (tovább…)

Divat- és jelmeztervező, műsorvezető, fashion-újságíró, influencer, üzletember, mindemellett pedig még világutazó is. Nem könnyű számba venni mindazt, amiben Lakatos Márk teljes energiájával jelen van. De az időből – egyszerű halandó számára érthetetlen módon – még így sem fogy ki, amit bizonyítanak sorra megjelenő könyvei, és néhány esztendeje működő  kolbászozója. Utóbbinak hála, a divat és a színház mellett, már harmadik szerelmének, a gasztronómiának is hódolhat. Márpedig ha valaki ért az ételkészítéshez, akkor a borok világától sem maradhat távol. (tovább…)