Új sorozatunkban hazai borvidékeinket járjuk körbe borrégiónként, megismerkedve az ott jellemző adottságokkal, szőlőfajtákkal. Elsőként természetesen honnan máshonnan indulhatnánk, mint az „otthonunkból”. Járjuk be együtt a Felső-Magyarország borrégiót, amelybe a Bükki, az Egri, és a mi szeretett borvidékünk, a Mátrai tartozik. (tovább…)
Bizony akárcsak ránk, emberekre, a szőlőnövényre is rengeteg betegség leselkedik. Ha azt szeretnénk, hogy az ültetvényeken mind a szőlőtőke, mind pedig a majdani termés egészséges legyen, és az is maradjon, muszáj a növény védelmével kiemelten foglalkozni a szőlészeti munka során. Erre már rengeteg lehetőség létezik, de egyre jobban elterjednek a rezisztens, vagyis ellenálló szőlőfajták is. Mit érdemes róluk tudni, és melyek is ezek a szőlőfajták?
A rezisztencia és a környezetvédelmi szempontok
Ma, amikor a környezettudatosság, a fenntartható fejlődés és az egészséges életmód ennyire fontossá vált, egyre jobban előtérbe kerülnek a szőlészetben és a borászatban is a környezetvédelmi szempontok. Elég csak a bioborokra, vagy a biodinamikus gazdálkodásban előállított borokra gondolni, ahol a szintetikus növényvédő-, vagy más vegyszerek használata kerülendő. De léteznek olyan szőlőfajták, az úgynevezett rezisztens, vagyis ellenálló fajták, amelyek egyéni tulajdonságaiknak köszönhetően részben, vagy teljes egészében képesek „kivédeni” a rájuk leselkedő szőlőbetegségeket, ebből fakadóan pedig nincs szükség vegyszeres védekezésre.
A rezisztens fajták nemesítése
A szőlőbetegségek elleni védekezés mindig is nagy kihívás elé állította a gazdákat. Elég csak, például, az 1860-ban Amerikából Európába is megérkező kártevőre, a szőlőgyökértetűre gondolni, amelynek mérhetetlen pusztítása – vagyis a filoxéravész – jelentős károkat okozott az egész világon, ezen belül a mi borvidékeinken is. Már ekkor megkezdődött azoknak a fajtáknak a kutatása és nemesítése, amelyek ellenállók ezzel a kártevővel szemben, a későbbiekben pedig egyre több olyan rezisztens fajtát nemesítettek, amelyek például a különböző gombabetegségekkel szemben is ellenálló(bb)ak.
Mitől ellenállók a rezisztens szőlőfajták?
A rezisztens szőlőfajták ellenálló adottsága a genetikai felépítésükben rejlik. Ahhoz azonban, hogy ilyen genotípusú szőlőfajtákat nemesítéssel létrehozzanak, szükség van génforrásokra, vagyis olyan úgynevezett „vadfajokra”, amelyekben már kialakult a károsító tényezők – például a különböző betegségek, a kártevők, vagy akár a fagy elleni védekező képesség. Ezek a „vadfajok” olyan helyeken alakulnak ki, ahol a szőlő folyamatosan ezekben a károsító hatásokban részesül, és azok a növények lesznek alkalmasak génforrásnak, amelyek a természetes szelektálódás után fennmaradnak. Ezt követően ezeket a „vadfajokat” keresztezik (akár többszörösen is) a nemes fajtákkal, miközben géntérképezéssel, genetikai vizsgálatokkal ellenőrzik a rezisztens gének beépülését az új fajtába.
Melyek a hazai rezisztens szőlőfajták?
Hazánkban már az 1800-as évek végétől elindult a rezisztens fajták nemesítése – mind csemege-, mind borszőlők terén -, és a mai napig is tart. A rezisztens fajták nemesítésében az első, és egyben a legnagyobb jelentőségű nemesítő Teleki Zsigmond, később fia, Teleki Sándor volt, őket pedig sokan követték.
Ismerjünk meg néhány nemesítőt, és az általuk előállított, államilag minősített rezisztens borszőlő-fajtákat:
– Dr. Csizmazia Darab József
- fehérborszőlő-fajták: Aletta, Bianca, Göcseji zamatos, Zalagyöngye
- vörösborszőlő-fajták: Medina, Nero.
– Dr. Szegedi Sándor fehérborszőlő-fajtája: Pölöskei muskotály.
– Dr. Kozma Pál
- fehérborszőlő-fajták: Csillám, Paulus, Viktória gyöngye
- vörösborszőlő-fajta: Duna gyöngye
– Dr. Koleda István, dr. Tamássy István, dr. Korbuly János
- fehérborszőlő-fajták: Odysseus, Orpheus, Kunleány
- vörösborszőlő-fajták: Korai bíbor, Pannon frankos
– ifj. dr. Kozma Pál fehérborszőlő-fajtái: Borsmenta, Jázmin.
A tavasz a megújulás, a szimbolikus újjászületés időszaka. Ideje hát otthonunkba is becsempészni egy kis változatosságot. (tovább…)
Lassan, de biztosan megérkezik a tavasz, és ettől fogva igazi zöldségdömpingben lesz részünk egészen az ősz végéig. Használjuk ki ezt az időszakot, fogyasszunk minél többet az egészséges és friss vitaminbombákból, no és persze ne feledkezzünk meg egy-két pohár borról sem. De melyik zöldségtípus milyen borral párosítható? „Kóstoljunk” bele néhány párosba! (tovább…)
Már korábban megismerkedhettünk a buborékos italok típusaival, és azon belül is a pezsgők világával. Néhány, a pezsgőkhöz kapcsolódó, gyakrabban hallható kifejezést azonban érdemes részletesebben kibontani, hiszen adott esetben nagyon fontos információkat kaphatunk általuk. Következzen tehát egy kis pezsgőszótár. (tovább…)
Divat- és jelmeztervező, műsorvezető, fashion-újságíró, influencer, üzletember, mindemellett pedig még világutazó is. Nem könnyű számba venni mindazt, amiben Lakatos Márk teljes energiájával jelen van. De az időből – egyszerű halandó számára érthetetlen módon – még így sem fogy ki, amit bizonyítanak sorra megjelenő könyvei, és néhány esztendeje működő kolbászozója. Utóbbinak hála, a divat és a színház mellett, már harmadik szerelmének, a gasztronómiának is hódolhat. Márpedig ha valaki ért az ételkészítéshez, akkor a borok világától sem maradhat távol. (tovább…)
Számtalan cikk foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a különböző típusú borok meddig állnak el felbontás után. Ám azt már jóval kevesebb taglalja, hogy pontosan mi történik akkor, ha romlott bort iszunk. Mi a következő sorokban éppen erre a kérdésre keressük a választ. (tovább…)
Ha borokról és azok palackjairól van szó, leggyakrabban a hagyományos, 0,75 liter űrtartalmú üvegekkel kerülünk közelebbi kapcsolatba. Egyre gyakrabban találkozhatunk azonban az ennél nagyobb, 1,5 literes – de akár az ennél még méretesebb – változatokkal. Az 1,5 liter űrtartalmú palackok magnum névre hallgatnak, és nem csupán a benne lévő dupla bormennyiség miatt különböznek hagyományos társaiktól, de a borok is másképpen érnek bennük. Ezen kívül a magnum palackokat például pezsgők készítésekor, érlelésekor is használják. Ismerkedjünk meg a dupla 0,75-össel, vagyis a magnummal.
Helló tavasz, helló jó idő! Örülünk, hogy végre itt vagy. (tovább…)
Tengeren túlról sorozatunk előző részeiben négy, az egyenlítőtől délre található ország, Chile, Ausztrália, Új-Zéland, valamint Dél-Afrika borászatával és boraival ismerkedtünk meg, majd átutaztunk az északi féltekére, Kanadába. Onnan nem megyünk most messzire, csupán a szomszédba, vagyis az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a szőlőtermesztés és a borkészítés legismertebb pontja Kalifornia. De a többi tagállamot is érdemes „borilag” feltérképezni. Ismerkedjünk meg az USA borászatával és boraival! (tovább…)
