Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Az irodalom a mindene. Emellett a Hadik Kávéház művészeti vezetője, a Hadik Brunch alapítója, és – többek között – a Société Budapest művészeti programjainak esze és szíve. Mindezek alapján Ott Anna a kortárs artisztika egyik jelentős alakja, nem mellesleg – és nem függetlenül ettől – a közösségi tér meghatározott szegmenseinek egyik legfelkapottabb véleményvezére. De vajon milyen kapcsolatot ápol a borokkal? Így boroznak ők rovatunkban ezúttal ő mesél nekünk.
A borról először az jut eszembe, hogy …
amikor bor van a kezemben, mindig számomra kedves emberekkel vagyok. Egy jóízű vacsorát elfogyasztani, egy fontos könyvet elolvasni, egy összetört szívet meggyógyítani nem lehet bor nélkül. Ahogy Hamvas Béla is írta: „Minden bor társas, de igazi lényét akkor tárja fel, ha közösségben isszák.”
A kedvenc borom…
az időjárással változik. Nyáron a friss, illatos, gyümölcsös fehérborok a kedvenceim, ősztől tavaszig pedig a testes, nehéz vörösek. Tudom, nem túl professzionális szempont, de sokszor a bor neve vagy címkéje alapján döntök. Imádom a kreatív elképzeléseket. Ez abban is megmutatkozik, hogy a legszebb borosüvegek a lakásom és teraszom fontos tárgyai, hiszen miután elfogyott a bor, az üveg – például – gyertyatartóvá válik. Szeretem, hogy az utóbbi időben könnyen a borok és a borkészítés mögé lehet látni, és közelebbről megismerhetjük a borászokat is. Ez fontos nekem, ahogy egy könyv esetében is szeretem ismerni az embert, aki a történeteket írta.
A legszebb boros élményem…
a gyerekkori barátnőim lánybúcsúi, amikor napokra vidékre elvonulva nosztalgiáztunk és terveztük a jövőt, amiben a legjobb társunk mindig egy üveg bor volt. Villányban együtt öten naplót írtunk, amiben azt jósolgattuk, ki hol fog tartani öt-tíz év múlva, mik a legnagyobb vágyaink és félelmeink. A bor nagy segítség volt az álmok szövögetésében, és azóta is mindig, amikor újraolvassuk ezeket a sorokat.
Én úgy iszom bort, hogy…
sokszor gyertyát gyújtok és sajtot eszek. Szeretem a szép és öblös boros poharakat, gyűjtöm is őket, ezen kívül a van pár kancsóm is, amiben hagyom a bort levegőzni. Ezek az apró részletek is sokat számítanak, de a legfontosabb a társaság és a barátaim, akikkel a bort végül elfogyasztom. A legtartalmasabb beszélgetéseket, a legemlékezetesebb emlékeket nem tudom bor nélkül elképzelni.