Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Szögezzünk le valamit rögtön, nincs olyan szabály, hogy nem lehet fehér bort inni vörös bor után. Azonban ha hivatalos kóstoláson veszel részt, és nem csak a nyugodt iszogatásról beszélünk (bár annak is megvan a maga hangulata) akkor érdemesebb betartani a sorrendet.
Sokan úgy gondolhatják, hogy a hagyomány olyan formaságokhoz vezet, amelyektől gyakran korlátozva és a szabályok, előírások által megítélve érezzük magunkat. És mondják: Ez a bor „szabály” erre példa.
Jó tudni az okát. Amikor az emberek hivatalosan bort kóstolnak, legtöbbször úgy döntenek, hogy a könnyűről a testesre váltanak (fehér borról a vörösre) vagy szárazról az édesre (asztali borról a desszertre) annak érdekében, hogy az ízlelőbímbóik jobban tudjanak alkalmazkodni, miközben feldolgozzák és elemzik az sok különleges ízt. Ha egy csomó vörös bort kóstolunk majd átváltunk a fehérek kóstólására, sokszor előfordul, hogy a csersav (amitől kiszárad a szánk) felhalmozódik, és ez teljesen megváltoztathatja a fehér bor ízét. Ugyanez igaz, ha édesről szárazra váltunk. Ebben az esetben egy cukros elixír marad a nyelven, kissé elhomályosítva, hogy hogyan érzékeljük az egyébként száraz bort.Nem szeretnéd, ha ez befolyásolná egy bor árnyalatait, miközben próbálod eldönteni, hogy megvedd-e az üveget (vagy sem)? Vagy méltó-e arra, hogy valamilyen különleges díjazásban részesüljön? Nos, ezért isznak legtöbben a hivatalos kóstolásokon egy adott sorrendben.